A Gróf család szemétje – 7. fejezet – Találkoztak (4. rész)

Choi Han abbahagyta a falnak támaszkodást, és fellökte a testét.

A teste balra dőlt, valószínűleg, mert a sérült jobb bokája kényelmetlen volt, de Cale nem segített neki, vagy mondott bármit is róla. Nincs rá oka, hogy kedvesebb legyen vele, mint amennyire már így is volt.

Cale megmondta Choi Hannak, hogy kövesse őt, ahogy elindult a gróf birtoka felé. El-lenben, egy élőlény elállta az útján.

Miau.

A vörös bundájú, aranyszemű cica Cale felé futott, és Cale cipőjéhez simította az orcá-ját. Cale a szemöldökét ráncolta. Nem kedvelte a macskákat, de ő egész aranyosnak tűnt. Azonban, váratlanul végigfutott rajta a hideg, és megfordult. Choi Han rá meredt.

’Francba.’

Cale ügyetlenül elkezdte simogatni a cicát.

– Úgy tűnik kedvel. De mennem kell. Majd még találkozunk.

Cale sosem értette, hogy az emberek miért beszéltek az állatokhoz. Azonban Cale, aki most már olyan emberré vált, aki állatokhoz beszél, gyorsan felállt és elsétált a kiscicától.

Grr.

Az ezüstös bundájú, aranyszemű cica morgott, mintha azt mondaná a vörös bundájú cicának, hogy jöjjön vissza, míg Cale-nek, hogy kopjon le. A vörös bundájú cica látszólag nem akart visszamenni, ahogy tovább nézett Cale-re, ahogy az elsétált. Viszont Cale nem fordult meg.

Miau. Miau.

A kiscica szomorú sírása messzire elhangzott. Cale visszakukucskált. Choi Han sántított, de tartotta vele a lépést.
Ismét szemkontaktust teremtettek. Cale összerezzent, ahogy gyorsan előre fordította a fejét. Lassan sétált, hogy könnyebb legyen Choi Hannak lépést tartani.

Elhagyták a lakóövezetet, és Cale ismét belekortyolt az alkoholba.

A kocsmák. Piac. Köztér. Aztán elhaladtak a gazdagok rezidenciái mellett, és végül megérkeztek a gróf birtokához, ami a város hátsó részén helyezkedett el.

– Mit csinálsz?

Cale Choi Han felé nézett, aki nem mozdult. Choi Han biztos látta, hogyan üdvözölték a katonák Cale-t, és azt is, ahogy a városlakók elkerülték idefelé jövet.

Choi Han valószínűleg megkérdőjelezi, hogy tényleg könnyű lenne-e Cale-t megölni.

Cale ismét megkérdezte: – Nem jössz?

Ahogy azt várta, Choi Han ismét elindult. Az oka, hogy Cale-t követi, most már valószí-nűleg az, hogy információt szerezzen, és emellett temetést tartson a Harris Falu lakóinak.

– I-ifjú mester?

Ahogy Cale a birtok főbejáratánál állt, az őrök és lovagok a szavaikon buktak át, hogy üdvözöljék őt.

’Hah. Bárcsak abbahagynák ezt az i-ifjú mester dolgot.’

Furcsa volt hallani őket, ahogy minden egyes alkalommal átbuktak a szavaikon. Mivel a szemét testét birtokolta, legjobb tudása szerint próbált úgy viselkedni. Könnyebb volt egy szemét ifjú mesternek lenni, mint egy előkellő ifjú mesternek. Próbálta annyira könnyűvé ten-ni az életét, amennyire az lehetséges. Cale a szemöldökét ráncolta az őrök bukdácsoló szavain, miközben azok gyorsan kinyitották a kaput.

– Kérem, fáradjon be.

Cale visszafordult, hogy Choi Hanra nézzen. A többiek is Choi Hanra néztek. Valószínű-leg kíváncsiak voltak erre a koldusra, aki követte ide vissza az ő ifjú mesterüket. A lovagok gyanakodással a szemükben figyelték Choi Hant.

– Kövess.

Choi Hannak mostanra már tudnia kellett Cale státuszát. Tovább sántított, ahogy meg-közelítette Cale-t. Cale nyugodtnak tűnt, és visszafordult, ahogy látta, hogy Choi Han mögötte van, és belépett a kapun.

De a szíve őrülten dobogott.

’Biztos vagyok benne, hogy azon gondolkodik, hogy túszul ejt, ha valami veszélyes tör-ténik. Valószínűleg ezért állt közvetlenül mögém.’

Biztos volt benne, hogy Choi Han nem ölné meg. Viszont csak arra gondolni, ahogy tú-szul ejtik, komoly mentális terhelést okozott neki, Cale a szemöldökét ráncolta, ahogy az őt követő két lovagra nézett:
– Ne kövessetek.

A lovagok összerezzentek Cale egyértelmű utasításától. Oda-vissza pillantottak Cale és Choi Han között, mielőtt az egyikük megközelítette Choi Hant és Cale-t komoly arckifejezéssel.

A lovagok mindennél jobban törődtek a hitvallásukkal. Ez illett azokhoz a lovagokhoz, akiket Deruth annyira megbecsült.

’Nos, úgy hiszem így kell viselkedniük, hogy jó lovagok legyenek.’

Cale elégedett volt a lovag válaszával a koldus kinézetű idegennek, és hagyta, hogy a lovag kövesse őket. Csak a gróf rezidenciájának bejáratához vezette Choi Hant.

– Ifjú mester, visszatért.
–… Igen, Ron.

Ez az ijesztő öregember. Az ajtó előtt várt Cale-re. Cale nem számított rá, hogy tényleg várni fog rá. Cale félt, de úgy gondolta, hogy ez még is csak jobb így.

Ron tekintete Choi Hanra siklott, és a jóindulatú mosolya megmerevedett.

’Ronnak azon a szinten kellett lennie, hogy meg tudja ítélni Choi Han erejét.’

Choi Han visszabámult Ronra. Cale-t nem érdekelte, hogy milyen támadásokat külde-nek a tekintetükkel egymásnak, és mit kellene tennie. Még nem készült el.

– Kövess – szólította fel ismét Cale Choi Hant, és újra elindult.

A szolga, Ron, gyorsan követte őt: – Ifjú mester, mi folyik itt? Gondoskodom a vendég-ről, ha elmondja, hogy mire van szüksége.

– Nem szükséges.

Valaki megközelítette Cale-t, ahogy Ron beszélt:
– Ifjú mester. Ma visszatért, miután ivott.

A megbízott komornyikja, Hans volt.

’Oh, ő tartozik felelősséggel értem.’

Cale csettintett a nyelvével, és figyelmen kívül hagyta Hans állítását. Helyette felemel-te az alkoholos üveget és Hans felé mutatott. Ez volt az a pillanat.

– Ák!

Hans mind a két kezével eltakarta az arcát, és összegömbölyödött. A levegőt csend bo-rította.

– Cö – csettintett a nyelvével Cale, és Hans felemelte a szégyenérzettől elpirosodott arcát, ahogy ránézett Cale-re – Rakd ezt el.
– Igenis.

Hans üres arckifejezéssel vette át Cale-től az üveget.
– Legközelebb ténylegesen neked fogom dobni.

Hans elsápadt Cale szavaira. Cale látszólag nem nagyon foglakozott ezzel, ahogy tovább ment. Hans-al együtt, most már összesen négyen követték őt. Cale néha maga mögé kukkan-tott, hogy biztosan mindannyian rendesen követik-e őt, és megérkezett a céljához.

2. konyha. Cale belökte az ajtót, amint látta a feliratot.

– Ifjú mester? – hallotta Hans zavarodott hangját maga mögül. Azonban Cale arcán egy vastag mosoly ült. Már közel a vége.

Most Beacrox és Choi Han végre találkoznak. Cale szíve hevesen dobogott. Az ajtó könnyedén kinyílt. Cale arckifejezése megmerevedett az ajtó mögötti látványtól.

Csing. Csing.

Másodszakács Beacrox mosolygott, ahogy a kését élezte. Úgy tűnt jól érzi magát, mi-közben egyedül élezte a kését a 2. konyhában. Azonban ez a mosoly eltűnt, ahogy meglátta Cale-t.

Ezért ijedt meg Cale. Mindig ijesztő volt elmebetegekkel foglalkozni. Sosem tudhatod, milyen őrült dologra képes egy elmebeteg.

Cale megmozdult, mielőtt Beacrox megszólalhatott volna. Choi Han vállára tette a ke-zét és rá mutatott: – Adj neki valamit enni.

– Elnézést? – kérdezte Beacrox merev arckifejezéssel. A penge a kezében csillogott, ahogy visszaverte a fényt.

Cale lenyugtatta a remegő szívét, ahogy megismételte: – Adj neki valamit enni. Éhes.

Ho. A lovag hátul megeresztett egy meglepett hangot, de Cale-nek épp nem volt ideje reagálni rá. Izgatottan várta Beacrox válaszát. Végre, Beacrox merev arckifejezéssel válaszolt:

– Ahogy utasítja, ifjú mester.

Vége volt.
Beacrox és Choi Han. És még Ron is, valaki, akire nem számított. Ők hárman már ösz-szekapcsolódtak.

Élénk mosoly alakult ki Cale arcán. Végre ellazulhatott, ahogy újabb utasítást adott Beacrox-nak, kissé magasabb hangon: – Nekem is készíts valamit. Éhes vagyok.

Cale a steakre gondolt előző esti vacsoráról.

– A tegnap esti steaked volt a legjobb. Jó szakács vagy.

Beacrox késének vége kissé megremegett.

– Egy olyan étel, mint az a steak csodálatos étel lenne. Gyorsan készítsd el.

Cale megfordult anélkül, hogy Beacrox válaszát megvárta volna. Ezután elhagyta a konyhát, és a szobája felé indult. A lovag és Han követte őt, és Hans gyorsan megkérdezte:

– Mit tegyek a vendéggel?
– Azt hiszem, hogy az én vendégem. Foglalkozz vele.

Mivel összekötötte őket hármukat, ma már semmivel nem akart foglalkozni.

Beacrox-nak és Ronnak képesnek kell lennie megállapítani Choi Han erejét. A regény-ben Beacrox eredetileg a hűségét Choi Hannak az ereje miatt ígéri, szóval hűséget kell fogad-nia ez alkalommal is, miután ráébred Choi Han erejére. Természetesen Cale-nek volt más ter-ve is, ha Beacrox képtelen lenne meghatározni Choi Han erejét.

Cale-nek csak annyi a dolga, hogy megveret valakit Choi Hannal, anélkül, hogy ő lenne az. Oh, és Beacrox-nak ott kell lennie, hogy lássa.

Még ha voltak is benne hiányosságok, Cale sok különböző dolgon gondolkodott.

– Hans – mondta – Fejezd be az idegesítésemet, és hozd majd a szobámba az ételt, ha elkészült.

Ahogy az várható volt, Ron nem követte. Cale a szobáján kívül hagyta a lovagot és Hanst, ahogy becsukta az ajtót és ledőlt az ágyra. A kimerültsége és az alkohol elaltatta, mie-lőtt az étel megérkezett volna.

Ezért nem tudta, hogy Beacrox szakácskése Choi Han nyaka felé vágott, és hogy Ron éles tőre Choi Han szíve felé lendült. Természetesen mind a kettejük támadása kudarcot val-lott.

Nos, valójában ez egy olyan helyzet volt, amelyről senki, csak a három résztvevő tudott.

<< Previous Chapter | Index | Next Chapter >>

Bookmark(0)

No account yet? Register

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *