A Gróf Család Szemétje – 92. fejezet: Ha mozognom kell (2. rész)

A hatalmas Bálnák, akik átúsztak a horizonton, hirtelen eltűntek. Helyette, egyetlen ember jelent meg Cale előtt.

─ Ifjú Cale mester, rég találkoztunk.
─ Jó újra látni, Paseton.

A kevert-vérű bálna, Paseton. Csak a kis Hosszúszárnyú Bálna öltött emberi alakot, hogy megjelenjen Cale és csapata előtt. Raon, Choi Han és Rosalyn voltak csak egyedül Cale-el a már sötét sziklán.

─ Miért hívott minket ilyen váratlanul?

Paseton tekintete a kagylóhéjra siklott Cale kezében. Épp a közepében voltak egy harcnak a sellők ellen, de ide kellett jönniük, miután hallották Cale hívását.

A jelzés, melyet Cale küldött “sürgős” volt. Olyan hang volt, amelyet csak a Bálna emberek hallhatta.

─ Máris szüksége van az erőnkre?

Cale Bálnákkal kötött alkujának az egyik feltétele az volt, hogy használhatta az erejüket.
Cale, Paseton kérdését hallva egyből a tárgyra tért.

─ Megtaláltam a szervezetet, akik segítenek a sellőknek.
─ …Elnézést?

Cale váratlan válaszától Paseton arca megmerevedett.

A Bálnáknak már így is fejfájásuk volt az emberektől, akik átvették a vezetést az 5. számú Hais Sziget fölött és a sötétségből segédkeztek a sellőknek. Nem arról volt szó, hogy nagyon erősek lettek volna, de a tény, hogy a sellőknek volt segítségük, aggodalomra adott okot.

─ Az egyik beosztottam súlyosan megsérült, miközben ezt kiderítette. Azért léptem önökkel kapcsolatba, mert gyorsan kezelni kell a sellő-mérgezését, és mivel úgy gondoltam, hogy tudniuk kell az információról.

Viszont Pasetonban felmerült egy kérdés Cale megjegyzését hallva.

─ Ifjú Cale mester, miért nyomozott utána?

Cale egy pillanatra becsukta a száját. Egy ritka, zavart mosoly ült az arcára.

─ Mivel aggódtam.

Raon nem volt látható, de így is úgy határozott, hogy megszólal Cale fejében.

ㄱ Megint azt csinálod.

De Cale figyelmen kívül hagyta és bosszúsnak tűnt.

─ A sellők erősebbek lesznek a Sötétség Erdelyének hála, ami a mi területnkön van. Segíteni szerettem volna valahogy, mégha tudtam, hogy az erős Bálnák képesek lesznek gondoskodni róla.

Paseton arra gondolt, hogy Cale arcán a kifejezés a szégyenkezésből származik. Cale-nek hasonló volt az arckifejezése, amikor segített neki megszabadulni a lábában lévő sellő méregtől.
Cale elfordította a fejét.

─ Értem.
─ Nem, mintha idegenek lennénk ─ felelte közönyösen, mielőtt szemontaktust teremtett a többiekkel.

Rosalyn és Choi Han Cale-re meredtek. A szemük könnyedén felfedte, hogy mit akartak mondani.

‘Ez nem különbözik a valóságtól?’

─ Nagyon szépen köszönöm ─ szólalt meg aztán Paseton ─, ifjú mester-nim.Ismét segít nekünk, miután legutóbb megmentette az életem.

Cale még mindig nem nézett vissza Pasetonra. Szinte látta Rosalyn és Choi Han tekintetében a kérdést.

‘Mikor mentette meg ezt az embert?’

Cale figyelmen kívül hagyta a tekintetüket, míg Rosalyn és Choi Han nem mondták ki a kérdésüket hangosan. Tulajdonképpen, Rosalyn kinyitotta a száját, hogy valami mást mondjon.

─ Ifjú Cale mester azonnal ide sietett, ahogy megtudta az információt. Gyorsan gondoskodnunk kell a sellő-méregről, de arra gondolt, hogy minél előbb tudatnunk kell a Bálna törzzsel ezt az információt.

Cale a tekintetével jelezte a háláját. Ez volt az első alkalom, hogy valaki ténylegesen segített neki egy átverés lerendezésében. Choi han csak csukva atrtotta a száját és hátra lépett.

─ Értem. Azt hiszem ide kell hoznunk egy sellő holttestét, hogy megszabaduljunk a sellő-méregtől.
─ Mi megunk megyünk.
─ Elnézést?

Cale visszanézett Pasetonra.
─ Mi is megyünk.

Volt valami, amit meg kellett tennie.
Persze, a szavak, amik kijöttek Cale száján, különböztek a valódi gondolataitól.

─ Kevesen vagyunk, így valószínűleg nem tudunk részt venni a harcban, de segíteni akarunk, még ha csak egy kicsit is.

Valójában, Cale üss és fust tervez.
Ez is elég volt.

Paseton pupillája remegni kezdett.

A Bálna Törzs jelenleg a kelős közepén volt egy ádáz csatának a Sellőkkel. Persze, előnyben voltak, mivel már előre tudtak a hallott mannáról és a méregről, viszont, rengeteg sellő volt, míg a Bálnáknak sok akadályuk volt, mivel védeniük kellett a gyengébb tengeri élőlényeket, miközben a sellőkkel harcoltak.

Ezért volt szükségük mindent elsöprő erőre.

‘Ifjú mesternim azt mondta, hogy gyengék, de…’
Paseton tekintete a Fekete Sárkányra siklott. Nem számított, hogy a földön, egy szigeten, vagy esetleg a tengerben.

─ Mit nézel, kicsi Bálna?

Az aranyos sárkány a rövid lábakkal az orrát ráncolta és olyan pózt vett fel, ami látszólag azt mondta, ‘nagyszerű vagyok’. Paseton korábban már látta a sárkány erejét. A saját szemeivel látta a mindent elsöprő erőt.

─ Semmiség, Sárkány-nim.
─ Hmp, én is megyek.

Raon felhorkant Paseton tisztelettudó válaszán és elfordította a fejét. Ezzel egy időben, Raon Cale fejében kezdett beszélni:
ㄱ Jó munkát végeztem, ember? Jó voltam?

Cale finom bólintott a fejével Raon felé. Jól csinálta a korához képest. Cale-t nem érdekelte, hogy Raon milyen izgatott volt a sznészkedése miatt, ahogy Pasetonhoz kezdett beszélni.

─ Majd elmagyarázom odafelé menet. Olyan gyorsan akarok mozogni, ahogy lehetséges. Mit gondol?
─ Azonnal indulhatunk ─ adta azt a választ Paseton, amire Cale számított.
─ Nagyszerű.

Cale úgy tervezte, hogy nagyon csendesen távoznak késő éjjel. Nem a kikötőből fognak indulni, mivel jelenleg sok járőröző katona volt.

Cale jelenleg azon a szigeten volt, ami a parttól legmesszebb helyezkedett el. Mindenki ide költözött át korábban a nap folyamán.

─ Oh.
─ Váó.

Paseton elámult, ahogy a csapatra nézett. Onra és Hongra számított, de több ember volt ott, mint várta. Azt is érezte, hogy mindegyikük egész erős volt.

Paseton azt gondolta, hogy talán félre olvasta, mivel az egyik leggyengébb Bálna volt, de látszólag igaza volt a két Gyilkos Bálna reakcióját látva, akik vele érkeztek.

─ Archie, rég láttam.

Archie, a Gyilkos Bálna, aki Shickler Bálna Király testőre volt, merev arccal meghajolt. Aztán azonnal elfordította az arcát Cale-től.

Cale tekintetétől, valamint ahogy Fekete Sárkány őt nézte Cale mögül, furcsán érezte magát.

Raon ebben a pillanatban szólalt meg:
─ Ezen a Gyilkosbálnán fogunk utazni?
─ Valószínűleg.

Archie a szemöldökét ráncolta. Jól hallotta? Azt mondták, hogy utazni?
Archie Pasetonra nézett, aki gyorsan félre pillantott, mielőtt megszólalt.

─ Khm, egy hatalmas hajót könnyen kiszúrnak, szóval egy közepes méretű hajót fogunk használni, hogy mindenki kijusson a tengerre, de mivel limitált a hely a hajón, és van még egy sérült páciens is, Cale-nim és Sárkány-nim-
─ Én már Raon vagyok!
─ Igen, Raon-nim, valamint néhány másik ember levitálva fog követni minket, mielőtt leszállnak a kettőtök hátán.
─ Ho!

Archie nem akarta elhinni, amit hallott.
Raon ekkor megszólalt:
─ De a Gyilkosbálnák kisebbek, mint a Hosszúszárnyú Bálnák. Lesz elég hely?

A Gyilkos Bálnák, összehasonlítva a Hosszúszárnyú Bálnákkal, kisebbek voltak, viszont így is legalább 7-10 méter hosszúak voltak. Archie még jobban ráncolta a homlokát, miközben a másik Gyilkos Bálna katona, aki velük jött, szintén zavarodott volt.

─ Archie, előre is köszönjük.

Pat. Pat.
Cale megpaskolta Archie vállát és elmosolyodott. Archie úgy érezte, hogy Cale gúnyolódik vele.
Ekkor Archie is meghallotta Paseton hangját.

─ Oh, csak hogy tudjatok róla, a közepes méretű hajót is nektek kell húznotok. Van benne némi mágia, szóval csak hozzátok kell kötni. Nem lesz egyetlen legénységi emberünk se.
─ …Miért kellene egy ilyen szarsággal foglalkoznom!
─ Apám azt mondta, hogy tégy meg bármit és mindent.

Archie elhallgatott Paseton válaszát hallva. A Bálna Király mostanság rendkívül érzékeny volt a sellőkkel vívitt harc miatt, szóval talán tényleg agyon verik, ha rossz lépést teszt.

─ Francba!

Archie felnézett az égre és szitkozódni kezdett.
Cale ott állt és megveregette Archie hátát.

─ A hátadon fogok utazni, szóval, kérlek, ússz biztonságosan.

Archie egy élő taxi lett.

***

Placcs-placcs.

Cale az éjszakai tengert figyelte, miközben a víz loccsanásait hallgatta. Kényelmes volt a Gyilkosbálna hátán.

Pat. Pat.
Raon megpaskolta a Gyilkosbálna hátát. On és Hong Ron mellett voltak a hajón, mivel azt mondták, hogy félnek a víztől. Viszont Ron mellett is akartak lenni, mivel úgy tűnt, hogy jobban aggódnak érte, mint maga Cale.

─ Ember, a Bálna háta csúszós.
─ Ennek így kell lennie.
─ Értem.

Raon üres arcot viselt, ahogy lefeküdt a Gyilkos Bálna hátára, mint Cale. Archie, akit a legerősebb Gyilkos Bálnaként ismertek, nagyobb volt, mint a legtöbb Gyilkos Bálna.

Nagyjából 12 méter hosszú volt, így úgy érződött, mintha egy tisztességes méretű ház mozgott volna.

Cale a mellettük haladó másik Gyilkos Bálnára nézett. A másik Gyilkos Bálna is ugyanabban a tempóban haladt. Archie és a másik Gyilkos Bálna között volt a közepes nagyságú hajú, amelyet manna kötelekkel kötöttek hozzájuk. Persze, Paseton volt legelől, ő vezette őket.

‘Olyan, mint egy nagy sebességű taxi.’

Nagyon gyors volt. Cale a másik Gyilkos Bálnának a hátára pillantott.

Rosalyn és Choi Han különös arckifejezéssel az arcukon ült ott, míg a tengeribeteg Hilsmant lefoglalta, hogy a kezeivel eltakarja a száját. Cale efordult a triótól, mivel úgy festettek, mint akik kényelmetlenül érzik magukat, és helyette az éjszakai eget kezdte el figyelni, valamint a ragyogó csillagokat.

Aztán elgondolkodott.

‘Rendben lenne elpusztítani egy szigetet, igaz?’

Cale élvezte a nyugodt látványt, ahogy megérkeztek 1. számú Hais Szigetre.
Mivel 12. számú Hais Sziget közel volt Arm bázisához az 5. számú Hais Szigeten. Nem akarták, hogy a Bálnákat lássák. Ezért kellett előbb az 1. számú Hais Szigetre jönniük, és aztán mennek majd a 12. számú Hais Szigetre.

─ Elmegyünk a noonimért.

Paseton arcán merev arckifejezés ült, ahogy jelentette Cale-nek, hogy visszatér a nővérével.
Cale elmondta Pasetonnak odafelé úton, hogy a sellőket támogató emberek egy hatalmas szervezet voltak, akiknek volt bátorságuk vezeti a Főtéri Terror Incidenst Roan Királyság fővárosában.

─ Hogyne, de legyen gyors.
─ Igen, uram. Az 1. számú Hais Sziget a Bálna térség része, szóval a sellők nem fognak jönni.
─ Rendben.

Paseton gyorsan meghajolt, mielőtt elhagyta a szigetet. Archie és a beosztottja nem is nézett vissza, ahogy követték Pasetont.

─ Ifjú mester-nim, felállítsam a sátrakat?
─ Igen. Vigyétek be Ront, amint elkészültetek.
─ Igenis, uram.

A Farkas Maes magabiztosan válaszolt, mielőtt Lockhoz és Hilsmanhoz ment. Lock, a Farkaskirály örököse, éppen megpaskolta Hislman hátát. Hilsmant lefoglalta a hányás a tengeribetegsége miatt.

Hamarosan Rosalyn, Maes és a többiek felállítottak pár sátrat az 1. számú Hais Sziget partvonala közelében. Természetesen, Cale nme segített nekik, és egyszerűen csak nézte őket dolgozni.

Choi Han előtte állt, mivel Cale odahívta.

─ Choi Han.
─ Igen, Cale-nim.
─ Azt hiszem, hogy jobb önzőnek lenni, minthogy hagyjuk, hogy valamelyik emberünk megsérüljön.

Cale célja az volt, hogy csendesen kijussanak anélkül, hogy megsérüljenek a Bálnák harcában a sellőkkel.

─ De ez alkalommal van valami, amit meg kell tennünk.

Volt valami, amit Cale-nek el kellett mondania Cho Hannak, mielőtt a Bálnák visszatértek.

─ Emlékszel a mágusra a Köztéri Terror Incidensről?

Choi Han arckifejezése megmerevedett. A vér-őrült mágus, Redika. choi han levágta a karját.

Cale odasuttogta Choi Hannak:
─ Ő volt az egyetlen, aki látta Ron arcát. Két dolog van, amiről úgy hiszem, hogy elsőbbséget élvez ebebn az akcióban.

Choi Han és Cale összenézett.

─ Először is, meggyógyítani Ron sellő-mérgezését, másodszor, megszabadulni a lehetséges jövendő beli veszélyforrásoktól Ronra és ránk nézve. Érted, mit akarok mondani?
─ Vagy elpusztítom a másik szemét is, vagy megölöm ─ felelte habozás nélkül Choi Han. Aztán hozzátette: ─ Beacrox akarja megtenni, de én úgy hiszem, jobb lenne, ha én csinálnám. Jelenleg túlságosan érzelmes ahhoz, hogy ésszerű legyen.

Choi Han egyértelműen tudta, hogy mit kell csinálnia. Ron azért került ebbe a helyzetbe, mert legutóbb nem sikerült megölnie Redikát. Többé már nem voltak aggályai az emberöléssel szemben.
Nem mintha bántotta volna, hogy megtegye, de nem számított, hogy azok a seggfejek meghaltak, nem, jobb lett volna, ha azok a seggfejek halottak.

─ Nem, semmi szükség túlzásokba esni és megölni. Eszemben sincs bemocskolni a kezünket.
─ Nem lenne túl nehéz.

Cale tudta, hogy Choi Han jó ember, de nem volt bűntudata a gyilkolástól.
Ellenben, he megoldaható volt, Cale nem akart vért a kezeire. Nem érdekelte, hogyha igazságtalan volt.

─ Choi Han, a tervem-

Ekkor.
Placcs.
Cale hallott egy hangos loccsanást.

Cale becsukta a száját, ahogy véres szag töltötte be az orrát.

Aztán a víz felé fordult.

─ Váó.

Volt egy ember, aki tényleg azt a hülye módszert használta harcra.
Nos, egy Bálna, nem egy ember.

A hatalmas Hosszúszárnyú Bálna, Witira, a jövőbeli Bálna Királynő.
Beborította a vér. Úgy tűnt, hogy eddig a sellőkkel harcolt a vérét használva.

─ Ifjú Cale mester, jó újra látni.

De a hangja még mindig nagyon nyugodt volt.
Ekkor Raon szólalt meg Cale fejében.

ㄱ Én nagy és hatalmas vagyok, szóval nem akarok így vért használni! És te biztosan nem teheted meg!

Raon nagyon elkötelezett volt.

ㄱ Ember, siess és add nekem a Mágikus Köveket. Még száz Mágikus Bombát is csinálok, ha akarod!

Cale-nek volt több száz a legmagasabb szintű Mágikus Kövekből, amelyekről azt mndják, hogy rendkívül robbanékonyak, valamint Raon és Rosalyn.

─ Choi Han.

Cale Witira felé ment, miközben olyan halkan beszélt, hogy csak Choi Han hallotta. Ez a feladat csak néhány embernek szólt.

─ Nem vagy jó a lopakodásban?

A terv neve “Visszaverődés” volt.
Visszaadni mindent, amit kaptál. Nincsen rosszabb vagy idegesítőbb, mint amikor azt teszik veled, amit te is tettél mással.

<< Previous Chapter | Index | Next Chapter >></h3

Bookmark (0)
Please login to bookmark Close

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *