A Gróf Család Szemétje – 86. fejezet: Újra találkozunk? (5. rész)

A maszkos férfi, Beacrox, megcsettintette az ostort.

Csatt.
Az ostor átlendült a levegőn és Venionon landolt.

─ Áááá!
Venion teste nehéz volt, de így is érzett fájdalmat. Az ostor töretlen folytatta, ott landolt Venionon. Az egyszerű nemesi ruházat a köpeny alatt elkezdett szakadni, és alatta a bőre elkezdett vérezni, ahogy az éles bónuszok az ostoron a bőrábe vágtak. Néhány üvegdarab leesett az ostorról és a bőrébe mélyedve ott maradt.

Ugyanaz a módszer volt, ahogy Raont újszülöttként bántották.

─ Oo, öhh, oo-!
Venion kiabált valamit, de a szavak nem jöttek ki a száján. Megpróbált megküzdeni és mozogni, de a teste még mindig bénult volt.

Mint ahogy Raon szenvedett a manna akadályozó láncok alatt, Venion sem tudott mást csinálni, csak szenvedni. Annyit tudott tenni, hogy lassan összekuporgott.

Viszont, mint Raon is tette, Venion is dühösen meredt az asztal fölött a Fekete Sárkányra. Az a pillantást volt, ami azt jelezte, hogy nem adja fel.

Csatt! Csatt!
Az ostor megfágta az orcáit, ahogy tovább meredt.

─ Ááá, öhh!
Venion teste remegett a fájdalomtól, ahogy lassan elázott a vértől. De Beacrox nem mutatott semmi reakciót és egyenletes tempóban tovább korbácsolta.

Megkorbácsolta a vérző területeket újra és újra, és nem mutatott semmi reakciót akkor sem, amikor vér fröccsent a levegőben.

─ Mm.

Cale elfordult, ahogy az oldaláról nyögést hallott. On és Hong, a bébi cicák vele együtt voltak a láthatatlan területen, egymás mellett összegömbölyödve.

Hong látszólag nehezen tudta nézni, ahogy Venionra nézett, majd le a földre, újra és újra.

Raon már felvont zaj-elzáró mágiát a láthatatlan területen belül, hogy Venionnak esélye se legyen észrevennie őket. De, nem is számított volna igazán, ha Venion hallja a hangot.

─ Ugh, oo, oo, á. ááá!

Venion orcái vérben áztak, ahogy kiabálni kezdett némi hörgést és szót, amit nem lehetett érteni. Minden alkalommal, amikor ezt tette, Beacrox csak erősebben korbácsolta

Ne beszélj.
Maradj nyugton.
Ne bámulj.

Úgy tűnt ez a korbács üzenete, ahogy az ostor minden alkalommal lecsapott, hogy Venion bármelyik reakciót adta.

─ …Néznem kell, ezt kell tennem ─ mondta az ezüst cica, On, ahogy lehajtotta a fejét.

Cale megértette az érzéseiket. On és Hong fájdalmat érzett, ahogy ezt nézték.

A pince, ahol Venion karjait, lábait és nyakát leláncolták, lassan vörössé vált a vértől. De nem azért volt nehéz nézniük, mert ijesztő volt, vagy mert sajnálták Veniont.

Hanem, mert tudták, hogy Raon min ment keresztül, és hogy ez csak a kezdet volt.

Cale megpaskolta On és Hong fejét.
─ Nem kell néznetek, ha nem tudjátok.

Elfordította a fejét, ahogy ezt mondta.

Látta, ahogy Raon egyedül ül az asztal tetején. A kedvenc ételét ette, sztéket. Raon tovább tömte étellel a száját.

─ Ááááááá!

Raon tovább evett, újra és újra, miközben hallgatta Venion sikításait.

Raon már nagyon régóta várta ezt a pillanatot. Ezt a jelenetet számtalanszor lejátszotta a fejében.

Ezért nem maradhatott le egyetlen pillanatra sem erről az ételről, nem, lakomáról. Értékes étel, amelyet fél évvel ezelőtt még elképzelni sem tudott, valamint egészséges test és szabadság. Raon tovább evett, ahogy megízlelte azokat a dolgokat, amelyeket megszerzett.

─ Köh ─ Raonnak egy pillanatra köhögnie kellett, mert túl sok ételt tömött be, de nem állt meg.

Cale figyelte Raon arcát, valamint cselekedeteit.

Raon sírt.

De nem állt meg.

─ Mm, köh.
Tovább tömte magát étellel, miközben azt nézte, ahogy Veniont megostorozzák. On és Hong nem láthatták, hogyan van Raon éppen.

De Cale biztosra ment, hogy megfigyelte Raont.

─ Ooo, uhhh, ooo, ááá.
Venion teste remegni kezdett. Beacrox tovább lendítette az ostort azokra a pontokra, amelyekről tudta, hogy fájnak. Venion nem is tudott már felnézni a Fekete Sárkányra az asztalon.

Üres kifejezés ült az arcán, ahogy lassan elveszítette az eszméletét a vérével körbevéve.

Whissss!
Hangos zajjal, az ostor megütötte Venion fejét, amitől végleg elveszítette az eszméletét.

Raon betömött még egy sztéket a szájába. Raon szemei nyitva voltak, de nem Veniont látta. A régi énjét látta. Ezért nem tudott megállni.

Ekkor.
─ Meg fogsz fulladni.

Pat. Pat.
Egy erős, de meleg kezet érzett a hátán. Már ismerős volt neki. Raon elfordította a fejét.

─ C, az egész szád olyan.

A hang más volt, mint általában. Raon látta a ruhaujjat megtörölni a száját, valamint Cale arcát.

Raon lassan fordította a fejét.

Venion a földön feküdt. Raon nézte az eszméletlen Veniont és megszólalt:
─ Tovább nézem.
─ Rendben. Nézzük együtt.

Raon az asztalra engedte a fejét, ahogy Cale ezt mondta. Cale tovább simogatta Raon hátát, ahogy Beacroxra nézett. Beacrox látta, ahogy Cale a szemöldökét ráncolta.

─ Mi a baj, ifjú mester?
─ Miért most használod a bájitalt? ─ bököttaz állával Cale a bájitalra beacrox kezében.
─ Nem kell meggyógyítanunk? ─ kérdezte zavarodottan vissza Beacrox.
─ Akkor használd, amikor már majdnem kipurcan.

Bár Venion elájult, még mindig nyöszörgött. Az egész testét vér borította és ettől úgy festett, mintha vörös bőre lenne.

Beacrox azt hallva, ami Cale mondandója volt, Venionra nézett és bólintott.

─ Még nem hal meg. Utasítása pontos és elképesztő.

Letette a bájitalt.

Cale sóhajtott és ment, hogy felvegye Raont a karjaiba. Aztán összehúzta a szemöldökeit.

Raon nehéz volt.
Raon nagyon nehéz volt.

Habár Raon az elmúlt hónapokban nem nőtt a méreteiben, a testsúlya látszólag exponenciálisan megnőtt. Cale érezte, hogy kissé remegtek a karjai, de tovább tartotta Raont. Nem hagyhatta csak úgy ott.

Cale érezte, ahogy a vállai izzadni kezdtek, ahogy Onra és Hongra nézett. Aggódva sétáltak körben Cale és Raon kötül. Cale érezte, ahogy a karjai hamar érzéketlenné váltak és megszólalt:
─ Pihenjünk egy kicsit.

Senki nem mondott ellent.

De Beacrox megkérdezte:
─ Mit tegyek vele, ha magához tér?
─ Nem egyértelmű?
─ Folytatjuk ─ mondta aztán Raon.
─ Amit mondott.
─ Értettem.

Cale meglökte az ajtót és az apró hanggal kinyílt. Choi Han ott állt olyan arckifejezéssel, amely mind haragot, mint bánatot tükrözött. Cale utasítást adott Choi Hannak, aki oda-vissza tekintett Raon és őközte.

─ Van egy bontatlan üveg bor odabent. Hozd velük egy pohárral együtt.

Cale úgy döntött, hogy ma este szüksége volt italra. A fenti rezidencia felé tartott az emeletre, ahogy megkérdezte Raont:
─ Nagyobbra nőttél? Nehezebb vagy, mint korábban.
─ Gyenge ember, csak nincs kézerőd.
─ Erre nem tudok mit mondani.

Raon, aki kora reggel óta tömte magát, felemelte a fejét. Látta a rezidenciát kívüli látványt. A köd felszállt és a reggel gyorsan közeledett.

─ Nos, jó dolog, hogy nősz. Szép munka, hogy nagyobb lettél.

Raon Cale vállára tette a fejét ezt hallva. Cale karja remegett, de Raon úgy tett, mintha nem tudná. És Cale engedte Raonnak, hogy ezt tegye.

Raon csak 4 éves volt. Rendben volt, hogy így csináljon.

***

Késő este volt, 3 nappal később.
Raon felszállt az asztalról és leszállt Venion előtt.

─ Hah, hah.
Vanion nehezen lélegzett. Az arca egy felfordulássá vált az elmúlt néhány nap alatt és az arrogáns nemes most sírt és könyörgött az életéért.

Eleinte haragosan bámult, arra gondolva, hogy valaki majd jön és megmenti, de elfáradt és elcsigázottá vált, ahogy nem tudta, hogy mennyi idő telt el. Csak annyit tudott, hogy Raon tovább evett, miközben nézte őt szenvedni.

─ Venion Stan.

Raon csendesen lenézett Venionra, akinek az arca a földön volt és nem mert felnézni.

Raon emlékezett a többiekre, akik szintén bántalmazták. Cale-nek már volt terve, hogyan bünteti meg azokat az embereket. Ebbe a Márki is beletartozott. Habár a Márki maga személyesen nem bántalmazta, ő volt elsősorban a felelős ezért az egészért. Hamarosan, még ő is meg fog érte fizetni.

─ Úgy tervezem, hogy életben hagylak.

Ezért tervezte Raon, hogy életben hagyja Veniont.

Raon úgy érezte, hogy a kifejezés “ember” pazarlás volt Venionra, miután látta ezt a gyenge, ostoba és gyűlölettel teli embert, aki remegett anélkül, hogy képes lett volna felnézni rá.

Raon emlékezett, hogy Venion mit modnott neki mindig a múltban.
─ Tényleg a legjobb ennek a sárkány fattyúnak a vérét látni, amikor mérges vagyok. Mindig jobb hangulatba hoz.

Nyugodt hang érte el Venion fülét.

─ És mindig elmegyek érted, amikor nincsen étvágyam.

Raon azt tervezte, hogy ugyanazt teszi, amit Venion is csinált.

Venion teste remegni kezdett, miután hallotta Raon mondandóját. A sötétvörös köd ismét körbe vette Venion testét. Venion tovább remegett a félelemtől. Nézte a sötétvörös ködöt, ami körbe vette és próbálta nem elveszíteni az eszméletét.

─ Úgy fest eszméletlen.

Végül elveszítette az eszméletét. Beacrox meggyőződött róla, hogy Veniont kiütötték, mielőtt Cale-re nézett. Cale kissé elcsodálkozott, miközben Beacroxra nézett.

3 napon keresztül, Beacrox félelmet ültetett a taknyos Venion elméjébe. Természetes volt, hogy venion teljes testét sérülések borították, de Beacrox olykor-olykor elég félelmet adott Venionnak ahhoz, hogy elveszítse az akaraterejét.

‘Nincs szükség Cage mentális kínzására.’

Nem kellett idehívniuk Cage-t.

Persze, több alkalommal is volt, hogy Cale-nek nehezére esett Beacroxot nézni, ahogy kínozta Veniont, mivel olyan brutális volt. De néznie kellett, mivel megígérte, hogy nézi.

Choi Han odajött hozzájuk és Cale mellé állt, miközben Venionra nézett le.

─ Úgy tűnt, hogy bízott benne, hogy a Márki jön megmenteni. Milyen kár.

Az egyetlen dolog, ami miatt Venion kitartott az volt, hogy reménykedett a Márkiban, hogy megmenti. Még ha nem is ő volt a törvényes örökös, az egyik lehetséges örökös eltűnt. Meg kellett találniuk, még ha csak azért, hogy megőrizzék a méltóság látszatát.

─ Komolyan gondolod?
─ Nem ─ rázta meg a fejét Choi Han Cale kérdésére ─ Úgy érzem, hogy még tovább kell kínoznunk, de ez Raon ügye, szóval visszafogom magam.
─ Helyes.
─ Bár a tény, hogy Raon azt mondta, nem öli meg, valószínűleg reményt tett a szívébe.

Choi Han különös arckifejezéssel nézett le Venionra.

Ahogy Venion gondolta, a Márki épp elszántan kereste Veniont.

Venion két szolgáját Taylor barátja, cage kapta el, és felfedték, hogy Venion a Stan térség alvilágával dolgozott együtt, hogy mindenféle illegális dolgot csináljon.

Ettől a felfedezéstől a lakosok ledöbbentek. Habár a Márki és családja zsarnoki volt, azt hitték, hogy legalább becsületes nemesek voltak.

A Márki épp Venion Stant kereste, aki hátra hagyta sérült szolgáit és elmenekült, amikro Cage és csapata rajtakapta őket.

Persze, az, akinek a kezében erről minden bizonyíték megvolt, a legidősebb fia volt, Taylor Stan.

Cale parancsot adott Beacroxnak és Choi Hannak.
─ Készüljetek fel.

Beacrox felvett egy újabb pár fehér kesztyűt. Egy bájital volt a kezében. Venion Stant végül a saját titkos bázisán fogják megtalálni a hátsó sikátorban, testén nem lesz sérülés.

Eljött számára a kétségbeesés ideje, miközben életben maradt.

<< Previous Chapter | Index | Next Chapter >></h3

Bookmark (0)
Please login to bookmark Close

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *