A Gróf Család Szemétje – 52. fejezet: Az örvénybe (3. rész)

– Este még rosszabbul fest.

Cale lenézett a legnagyobb örvényre maga alatt és megjegyezte. Aztán elgondolkodott.

’Toonka tényleg egy őrült rohadék.’

Hogyan szerezte meg Toonka a Szél Hangját a regényben? Hajótörött volt és megérkezett erre a szigetre, majd, amikor jobban lett, elkezdett érdeklődni ez iránt az örvény iránt.

Vulkánok, gleccserek, sivatagok, ez a rohadék, aki szeretett az elemek ellen menni csak a testével, nem tudott ellenállni, és érdeklődni kezdett eziránt az óceáni örvény iránt.

Toonka élvezte a veszélyes helyzeteket. Nem, a megszállottjuk volt. Ezért hívta őt Cale őrült rohadéknak.

<”Ez az első alkalmam az óceánban, de mókásnak tűnik.”>

Toonka ezt mondta, mielőtt beleugrott volna mindenfajta előkészület nélkül az örvénybe. Természetesen, Cale-nek esze ágában sem volt ugyanígy viselkedni.

Cale már elpakolt mindent, amire szüksége volt, a búvár felszerelés zsebeibe.

– Itt van?

Cale válaszként bólintott a Fekete Sárkány kérdésére, és körbenézett. Talán azért, mert ez egy apró falu volt, de az egész falu sötét volt éjszaka.

Az óceán még sötétebb volt. De az örvény hangjától sokkal hangosabb volt, mint a falu. A tény, hogy még hangosabb lesz, nem fogja felkelteni a figyelmét senkinek. Csak arra fognak gondolni, hogy az örvény furcsán viselkedik, és elfeledkeznek róla.

Cale elfordult az óceántól és a Szelek Sziklája felé nézett.

Cale félrerakta az információt a regényből és a Fekete Sárkányhoz szólt.

– Kezdjük.
– Rendben, ember.

Fekete manna jött elő a Fekete Sárkány rövid mellső mancsából.

Ooooooong.
A mágikus bomba reagált a mannára és vibrálni kezdett.

A mágikus bomba Cale karjában nem az a mágikus bomba volt, amelyet a titkos szervezet használt az első és második kötetben.

’Ez egy sokkal jobb mágikus bomba.’

Nagyjából a harmadik kötet második fele felé, Whipper Királyság mágusai, akiket a határaikra kergettek, elkezdtek egy új eszközön dolgozni, hogy megküzdhessenek a nem-mágusokkal.

Az egyik ilyen eszköz hasonló volt a Cale kezében lévő mágikus bombához.

A sűrített manna, ami a mágikus bomba alap összetevője volt, a készítő mannájára reagál és több kisebb manna labdára osztja szét, mielőtt felrobbanna.

Nem volt erős, de a láncrobbanás hasznos volt, hogy még több ellenséget lehessen megölni.

Cale megdicsérte a Fekete Sárkányt.

– Elképesztő lehetsz, hogy ilyesmiket csinálsz.
– Igen. Én egy nagyszerű és hatalmas sárkány vagyok.

Még több fekete manna áramlott ki a rövid mancsokból, és eltűnt a bombákban.

Oooooooong.
Cale érezte, ahogy a mágikus bombák vibrálnak a kezeiben. Cale arra a pillanatra összpontosított, amikor a hold már lenyugodott, de a nap még nem kelt fel.

– Légy óvatos, ne sérülj meg.

A Fekete Sárkány magasabbra emelkedett a levegőben, ahogy pajzsot alkotott Cale köré, és elbúcsúzott.

Klikk.
Egy apró hang hallatszódott a mágikus bomba belsejéből.

Cale elengedte a kezéből a bombát és aztán felvette a búvár-maszkot. Ez egy mágikus tárgy volt, ami lehetővé tette, hogy 5 percig lélegezzen a víz alatt.

Néhány pillanattal később.

Bumm! Bumm! Buuuuuummm!
A bomba felrobbant, és Cale megidézte az ezüst pajzsot, mielőtt egyenesen esett volna. Az éjjeli szél erőteljesen süvített el az arca mellett.

Amint a több tucat apró kisebb robbanás felrobbant, az örvény elveszítette az erejét, és többé nem tudott rendesen forogni. Cale felnyitotta a pajzsának szárnyait.

Placcs!
A pajzs összeütközött az óceánnal, ahogy Cale a víz alá merült. Feltett némi szemüveget és az óceán feneke felé vette az irányt. A pajzsnak hála Cale teste nyílhoz hasonlóan gyorsan süllyedt.

Bumm, bumm! Még több robbanás történt, és ettől az örvény még több erőt veszített. A robbanásokból keletkező lökéshullámok megérintették Cale pajzsát és ezüst szárnyait, de Cale így is sértetlenül meg tudott érkezni az óceán fenekére.

Bumm!
Cale még egyszer használta a pajzsot, hogy könnyedén kezelje az utolsó robbanást, mielőtt az óceán fenekén kezdett sétálni.

A kis középső sziget és a hatalmas örvény előtte.

Azt az örvényt egy apró búgócsiga okozta egy hatalmas szikla alatt.

Ez a búgócsiga több évszázadig megállás nélkül pörgött.

Cale látta maga előtt a hatalmas sziklát. Olyan hatalmas volt, hogy Cale szerint egy embert könnyedén össze tudott volna zúzni.

<’Akkor csak összetöröm.’>

Cale a szikla felé nézett, és elgondolkodott.

’Toonka, te őrült fattyú. Te elpusztítottad ezt?’

Cale megrázta a fejét a víz alatt és a búgócsiga felé indult, ami Sun Wukong-ot szimbolizálta a szikla alatt. [https://hu.frwiki.wiki/wiki/Sun_Wukong]

Abban a pillanatban, mint minden másik alkalommal, amikor megszerzett egy ősi erőt, a tulajdonos hangja megjelent.

*Ti kis rohadékok!*

Oh. Ez a tulajdonos elég nagyszájú volt.

*Miért bűn ellopni valamit, aminek az elkészítéséhez embereket áldoztak fel? Különösen, amikor én csak visszaadnám az embereknek? Ti szemétláda seggfejek! Miért van a hozzátok hasonló seggfejeknek ilyen erejük?*

A Szél Hangjának tulajdonosa ugyanaz a tolvaj volt, akiről azt mondják, hogy egy istentől lopott. Valójában nem lopta el egy isten tulajdonát. Valójában egy templomból lopott.

Megfulladt, miután beszorult a hatalmas szikla alá. A néma tolvaj a leggyorsabb lábakkal ilyen véget ért.

A szél befolyásolásának a szuperképessége különbözött a mannától. Ő maga volt a szél. A halála után a búgócsigává vált és folyamatosan ontotta az örvényeket magából.

*Hülye víz! Ha a barátom fénye itt lenne, mindet elégetné!*

Cale arckifejezése különösség vált, ahogy elővette az eszközöket a búgócsiga kiszabadításához.

’Fény? Lehetséges lenne?’

*Tudod, hogy a villámlás miért olyan ijesztő? Mert csak egyetlen csapás kell, EGYETLEN CSAPÁS!*

Cale elgondolkozott a listáján szereplő utolsó ősi erőről, ’Pusztítás Tüze’. Tűzön kell áthaladnia, hogy megszerette, és rengeteg pénznek is kellett vele lennie.

Egy váratlan gondolat szaladt át az elméjén.

Az Elpusztíthatatlan Pajzs, fa. A Szív Életereje, Szél. Szél Hangja, Víz. Pusztítás Tüze, Tűz.

Cale-nek rossz előérzete volt ezzel kapcsolatban. Még azon is elgondolkodott, hogy tényleg el kellene-e vinnie ezt az erőt. Ellenben.

Bíp-, bíp-, bíp-
A búvárfelszerelésen a riasztó jelezte, hogy már csak 3 perce maradt. Cale úgy döntött, hogy később fog ezen merengeni.

’Siessünk és vegyük el.’

Elkezdett ásni egy kapával. Megpróbált megszabadulni az akadálytól, ami a hatalmas sziklát és a búgócsigát is tartotta. Ez a kapa, ami mágiával volt megerősítve, annyira éles volt, hogy a föld könnyedén megadta magát.

’Nincs rá ok, hogy annyira idióta legyek, mint Toonka és elpusztítsam a sziklát.’

Csak ásnia kellett. Cale elvigyorodott. Végre látta az egész búgócsigát, miután tovább ásott még egy kicsit. Cale kinyúlt a búgócsigáért és megragadta a kezével.

Suhog.
Cale néhány lépést tett hátra a forgó búgócsigával a kezén.

Bumm.
A szikla, amely tökéletes egyensúlyban volt a búgócsigával, elkezdett oldalra dőlni.

*Ha bűn volt, hogy elloptam, miért állítják, hogy ők nem bűnösök, amikor hazudtak az embereknek? Ez a világ rohadt, ahol azok, akik hatalmon vannak, azt tehetnek, amit csak akarnak!*

’Ez a világ mindig is romlott volt.’

Cale figyelmen kívül hagyta a tolvaj monológját, és lerakta a földre a búgócsigát.

Egyetlen dolog volt, amit a Szél Hangjának tulajdonosa akart.

Szabadság. Az egyetlen módja, hogy ezt megkapja, hogy elpusztítja a búgócsigát.

Krekk.
A búgócsiga darabokra tört Cale talpa alatt.

Sikoly-
Éles hang, mint visítás visszhangzott a víz alatt, ahogy a búgócsiga eltört. A szél, ami kiáramlott az összetört búgócsigából elkezdte körbevenni Cale-t.

*Meg van a gyógyulás ereje? Ne kapjanak el, mint engem. Megértetted?*

’Gyógyulás ereje? A Szív Életerejéről beszél?’

Cale a szemöldökét ráncolta, ahogy a tolvaj kimondta az utolsó szavait.

*Légy szabad*

Vúúsh.
Egy fehér szél körbevette Cale testét és a feje felé ment, mielőtt elindult lefelé. Ezt addig csinálta, amíg elérte a lábát, mielőtt megállt ott.

’Hm?’

De a szél helyette a szíve körül áramlott.

Bam. Bam. Bam.
Cale szíve váratlanul vadul elkezdett verni.

’Uh.’
Cale szíve annyira vert, hogy az már fájt. Cale megveregette a jobb kezével a szívét, ahogy levegőbuborékok jöttek ki a száját, ami a fájdalom miatt erőteljesen kinyílt.

’Mi folyik itt?’

Öhm.’

Cale visszafolytott egy újabb nyögést, és összegörnyedt. Ebben a pillanatban a szél villant, mielőtt azonnal lement a lábára és egy jelet vésett a bokájára. Cale látta az örvény jelképét a búvárruha és a búvárcipő közötti résen.

Ez az örvény is ezüst volt.

Amint az örvény jelkép kész volt, Cale végre érezte, ahogy a szíve megnyugszik.

’A Szív Életereje megerősíti a Szél Hangját is?’

Kíváncsi volt, de nem maradt ideje ezen gondolkodni.

Bíp, bíp-
A riasztó ismét jelzett, hogy tudassa, nem sok ideje maradt.

Ellenben, még sok ideje maradt.

Cale aktiválta a Szél Hangját és egy széllökés kezdett körözni a lába körül.

Cale kissé előre mozdította az egyik lábát.

Vúúsh!
Cale teste azonnal átvágott a vízen. Habár a kis sziget előtte hatalmas örvény eltűnt, a többi örvény még létezett. Ellenben, Cale könnyedén átment rajtuk mindenfajta probléma nélkül.

’A többi örvény is el fog tűnni egy héten belül.’

Viszont Cale tervezte ezeket az örvényeket még nagyjából egy évig megtartani. Az örvények felismerték a Szél Hangját, a tulajdonos jelképét, és utat engedtek Cale-nek.

A célja a Szelek Sziklája volt.

Cale nézte, ahogy a szikla gyorsan közeledett, és elrugaszkodott a földről, mielőtt túl közel került. A teste erre fellőtt.

Vúsh-
Az óceáni szél üdvözölte Cale-t, ahogy a víz fölé emelkedett. Cale gyorsan lekapta a búvárszemüveget és félre dobta.

Bíp-
A riasztó jelzett, hogy az 5 perce lejárt.

Cale a falu felé nézett, és látta, hogy elég sok lámpa kezdett felvillanni.

– Sietnem kell.

Hans valószínűleg nem jön felkelteni, mivel megmondta neki, hogy ne zavarja, hacsak nem élet-halál kérdése, de még mindig jobb volt hamar visszaérni.

Cale a Szelek Sziklája felé úszott, és észrevett hatalmas és kis sziklákat a szikla alatt. Ezek a sziklák voltak az okai, hogy bárki, aki leesett, szétmarcangolt hullával végezte.

Cale azt a sziklát kereste, amelyik egy oroszlánfejhez hasonlított. Könnyű volt megtalálni, mivel ez volt a környéken a legnagyobb.

Cale elmosolyodott, ahogy látta a kis barlangot a szikla mögött.

’Meg van.’

Toonka-nak volt egy sorsszerű találkozása ebben a barlangban, miután megszerezte a Szél Hangját. Ez egy haszontalan dolog volt Toonka számára, de ez egy „hozzávaló” volt, amelyet Cale jól fel fog használni a jövőben.

Ha ezt a hozzávalót egyesíti a hozzávalóval, amelyet Lock fog megszerezni Cale-nek a jövőben, a Dzsungel Királynőjének nem lesz más választása, mint egyezséget kötni Cale-el.

’A királynőnek meg kell védenie a dzsungelt.’

Cale óvatosan elúszott a sziklák mellett és bement a barlangba. A barlang bejárata sötét volt, mivel a hold már régen lement, de ez nem számított. Cale behatolt a barlangba és gyorsan kiugrott a vízből.

Aztán felnézett az égre odakint.

’Nagyjából időben érkezett.’

A Fekete Sárkány azonnal elkezdett beszélni, mintha olvasta volna Cale elméjét. Viszont, a Fekete Sárkány Cale fejében beszélt.

┍ Gyenge ember, nem sérültél meg.

Csak egyetlen oka lehetett, hogy a Fekete Sárkány Cale fejében beszélt. Cale-t kirázta a hideg. Lassan a barlang belseje felé fordította a tekintetét.

A Fekete Sárkány csak akkor beszélt Cale elméjében, ha valaki ismeretlen volt a közelben.

┍ Létforma van a barlangban. Habár már majdnem meghalt, hála az égnek, nem egy holttest, amitől félsz.

Sss. Sss.
Cale hallotta, ahogy valamit vonszolnak a barlang belsejében, és elkezdett a lehetőségein gondolkodni.

’Visszaugorjak a vízbe? Vagy kérjem meg a Sárkányt, hogy azonnal vigyen haza?’

Sss. Sssss. Ssssss.
De a vonszolás hangja egyre sürgetőbbé vált, és a létforma felfedte magát, mielőtt Cale elhatározta volna magát. Cale visszatette egyik lábát a vízbe.

A létforma, ami felbukkant, remegő hangon kezdett beszélni:
– K-kérem, mentsen meg.

Oh. Egy mély lélegzett hagyta el Cale száját. A létformának sós illata volt. A tenger illata volt.

’Ilyen nincs.’

– Valamit el kell érnem. Én… nem… h-halhatok meg itt”

Egy embernek tűnő létforma, iszonyatosan összekarcolt lábait maga után húzva, megközelítette Cale-t.

Zöld lé volt a karmolásnyomokon, amitől az élőlény folyamatosan vért hányt. Ez egyértelműen egy sellő munkája volt.

– K-kérem-

Egy bálna volt.

Ez a gyönyörű ember kócos hajjal, ami Cale felé vonszolta magát a kezeivel, egy bálna volt.

┍ Gyenge ember, megfáztál? Sápadt az arcod.

A Fekete Sárkány Cale elméjében beszélt, de Cale nem hallotta. Cale úgy érezte, hogy egy jelenetet néz egy horrorfilmből.

Egy sérült, félig halott tagja a Bálna Törzsnek felfedte magát Cale-nek.

<< Previous Chapter | Index | Next Chapter >></h3

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *