A beszélgetés természetesen ettól a személytől indult, aki a legkíváncsibb volt. Odeus volt az első, aki megkezdte a beszélgetést.
─ Nem tudtam, hogy önök ketten ismerik egymást.
─ Kíváncsi rá?
─ Egyáltalán nem ─ felelte Odeus, mintha teljesen egyértelmű lenne.
Cale is elfogadta ezt, mintha a válasz egyértelmű lenne. Olyasvalaki, mint Odeus, személyesen nyomozza az ilyesmit. Mégis milyen kereskedő nyer információt a klienstől?
─ Odeus, Venion mikor látogatja ezt a helyet?
Míg Odeus az elmúlt 5 évben az alvilágban munkálkodott, rájött, hogy valaki akadályt jelent számára a teljes alvilág átvételében. Viszont nem tudott rájönni, hogy ki volt az.
Ez az információ, amelyet csak nem rég szerzett meg, Cale szájából hangzott el.
─ A hátsó sikátorra gondol.
Az előtte ülő ifjú mester tudott róla, hogy Venion a hátsó sikátorba jár.
Persze, Cale csak megismételte az információt Odeus-ról, amelyeket a regényben olvasott.
Stan térség alvilágát a Hátsó Sikátornak hívták. Szerencsejáték, alkohol, prostitúció, a fekete piac illegális holmikkal, rabszolgaság és erőszak. Mindez a mocskos dolog napi szinten történt a Hátsó Sikátorban.
Egyedül Odeus nem használt rabszolgaságot és erőszakot. Mindig olyan feltételeket szabott, hogy mindenfajta alkunál mind a két fél védve volt a másik által. Ezért jött el Cale megkeresni őt.
Ráadásul, Taylor Stannek, Stan Márki legidősebb fiának is valószínűleg hasonló gondolatmenete volt.
Nos, talán egy kissé eltérő.
Taylor tudta, hogy Venion volt felelős a lábának lebénulásáért, viszont nem ismerte Venion erőforrásainak eredetét. Ennyire lopva működött Venion. Ez volt az egyik erőssége.
Ellenben, Taylor képes volt kitalálni mindent hála Cale kommunikációjának vele.
És ezt az információt nagyon fontosnak találta.
Taylor vágyát a kiközösített papnő, Cage szállította.
─ Ifjú Taylor mester-nim kívánja ismerni a Stan térség és Északnyugat minden oldalát.
Cage és Odeus szemkontaktust teremtett. Taylor és Cage megkérték Cale-t, hogy kapcsolja össze őket Odeus-szal abban a pillanatban, hogy meghallották Cale-től az információkat.
─ Mint nemes és annak a családnak a tagja, aki a régió fölött uralkodik, ifjú Taylor Stan mester-nim utálja az alvilágot.
─ Egyet értek. Én is utálom.
Cale hangosan kimondta, hogy utálja, de Odeus bólogatott.
─ Igen, egy nemes, aki értékeli a lakókat, így kellene, hogy érezzen. A Henituse térségnek nincsen alvilága?
Igaza volt. Habár a Henituse térségben volt néhány lázadó és gengszter, nem volt alvilág vagy fekete piac. Habár Deruth Gróf látszólag nagyon átlagos volt, elköteleződött a nemesi életmód felé. Meg volt a felelősségtudata és elég pénze volt, hogy megakadályozza, hogy ilyesmi történjen.
Ráadásul, az elhelyezkedésük miatt nem igen volt rá vágy, hogy kialakuljon egy ilyen piac a Henituse térségben.
─ Akkor ifjú Taylor mester-nim valószínűleg meg akar szabadulni az alvilágtól?
─ Igen ─ felelte Cage.
Odeus elmosolyodott Cage rövid válaszán. Majd Cale felé nézett.
─ Ifjú Taylor mester-nim igazi nemesnek tűnik ─ majd a következő mondat volt a legfontosabb: ─ Nem akarja elveszíteni az igazságérzetét.
Sok oka volt a regényben annak, hogy a Stan család elpusztult. Civakodtak Choi Hannal és borzalmas helyzetbe kerültek. Valamint ott volt a Fekete Sárkány őrjöngése is.
Ráadásul Odeus is közre játszott a bukásukhoz. Felfedte Venion kilétét az alvilágban, hogy megakadályozza, hogy átvegye a hatalmat az alvilág fölött, és ez elpusztította Stan Márki és egész családja jó hírnevét.
A család, amely a legnemesebbnek tűnt, valami tisztességtelent csinált és bántotta a lakókat.
Persze, Odeusnak fel kellett fednie magát, hogy nyilvánosságra hozhassa a híreket. Ez sok veszélybe sodorta.
Habár Choi Han ismerte őt a Kék Farkas Törzs helyzet miatt, nem tduott semmit tenni, hogy segítsen neki.
Viszont, ez alkalommal semmi ok nem volt rá, hogy ezt tegye.
Cale tiszta véget vetett a beszélgetésüknek.
─ Később harcolhatnak majd. Előbb meg kell szabadulnunk a közös ellenségünktől.
Odeus és Cage is összezavarodtak erre. Milyen oka lehetett Cale Henituse-nak, hogy utálja Veniont? Mindkettejüknek ugyanaz a kérdése volt.
─ Elnézést, de mit tervez csinálni Venionnal-? ─ Odeus félbe szakította a mondatot és Cale-re nézett.
─ Megölni őt ─ adta meg Cale az egyszerű választ Odeusnak.
─ Ez! ─ Cage, az őrült papnő döbbenten szakította félbe Cale-t.
De Cale tovább folytatta:
─ Nem lehetséges, de valami rosszabb, mint a halál?
─ …Elnézést?
Cage arcán üres kifejezés ült, ahogy elgondolkodott azon, amit Cale mondott.
Valami, ami rosszabb, mint megölni őt?
Kirázta a hideg és visszanézett Cale-re. Még mindig ellazultnak tűnt. Viszont ismerte Cale-t, aki pénzkölcsönt adott nekik és titokban becsempészte őket a fővárosba, miközben halál fogadalmat kellett tenniük, hogy megvédjék a titkot.
Olyasvalaki volt, aki megtartotta a szavát.
─ Hahaha- ─ Odeus felnevetett és bólogatott ─ Persze, sok dolog van, ami rosszabb, mint a halál.
─ Hm ─ eresztett meg egy hangot Cage, majd megszólalt: ─ Hogyan tervezi akkor csinálni?
Látta, ahogy Cale elfordította a fejét válasz helyett. Odeust nézte. Ez a tekintet tudatta Odeus-szal, hogy mit kellett tennie Cale-ért.
─ Gondoskodom ifjú mester-nimnek a dolgokról, szóval nem kell aggódnia.
Odeus boldog és készséges volt, hogy ezért Cale-t szolgálja. Nem volt választása.
─ Akkor gondoskodom róla Odeus asszisztálásával.
Mivel Cale azt mondta, hogy Odeusnak személyesen nem kell semmit csinálnia Venionnal.
‘Nos, nem én, hanem a sárkány.’
Cale szemszögéből nézve, nem csinál majd semmit se. Csak elő kellett készítenie a terepet. Raon fog mindenről gondoskodni.
─ Aigoo, úgy fest hosszú idő után elfoglalt leszek.
A 60 éves Odeus gyengének tettette magát. De az arcán ragyogó kifejezés ült. Úgy tűnt, készen áll az ünneplésre.
─ Akkor gyorsan mozogjon. Itt maradok a fogadóban.
─ Oh, hogyne.
Odeus, aki a középkor és az öregkor között volt, könnyedén felkelt a kanapéról és az ajtó felé ment. Ekkor hallotta Cale hangját a háta mögül.
─ Odeus, egy házat találjon.
─ Egy ház? ─ fordult meg Odeus, hogy Cale-re nézzen.
─ Igen. És jó munkát kell végeznie a szolgálatomban. Csak a luxus holmikat szeretem.
Odeus készen elfogadta Cale viselkedését, hogy ténylegesen megkérte szolgálatra.
─ Életem 60 éve alatt még sosem kaptam ilyen felkérést, de megtiszteltetésnek veszem.
─ Eléggé meg is fizetem. Megszabadulok Önnek az akadályától.
─ Ez bőséges.
Odeus kinyitotta az ajtót. Choi Han gyengéden mosolygott rá. Odeus már megértette, hogy Choi Han miért őrizte az ajtót. Egy ilyen megbeszéléshez kellett valaki, aki őrködött.
─ Látjuk még egymást, Choi Han.
─ Hogyne, kereskedő-nim.
Choi Han ismét becsukta az ajtót, miután Odeus távozott. Csak CAle és Cage maradt a szobában. Cale-nek volt egy kérdése számára, amikor csak kettent maradtak.
─ Cage.
─ Igen, ifjú mester-nim.
─ Miért nem ölhetem meg Veniont?
─ Taylor ─ válaszolt Cage azonnal, mintha számított volna a kérdésre ─ egy nagy bejelentést fog tenni a testvéreinek 2 nap múlva.
Cale-nek az az érzése támast, hogy tudta, mi lesz az.
─ Hogy nem fogja megölni őket?
─ …Tudtam, hogy tudni fogja ─ visszafogta az ámulatát Cale irányába, ahogy folytatta: ─ Habár ez látszólag ellene megy a Stan család életmódjávak, nem teljesen sérti azt, mivel az örökösnek csak el kell érnie, hogy a testvéreinek lehetetlen legyen még megpróbálni si elvenni a pozíciót.
Más emberek talán megkérdeznék, hogyan lehet megbizonyosodni róla, hogy valakit nem kezd el csábítani az, hogy letaszítsa az örököst azon túl, hogy megölik őket. Ezért készen állt, hogy elmagyarázza Cale-nek. Viszont Cale már ismerte a választ-
─ Használhatják a halál fogadalmát.
─ …Pontosan. Azt hiszem, nem kell önnek semmit megmagyaráznom, ifjú Cale mester.
─ Azt hiszem, a Halál Istene nem lökött teljesen félre, Miss Cage.
Habár a Halál Istenének Temploma kiközösítette, a Halál Istene nem. Cage elmosolyodott és válaszolt Cale-nek.
─ Hát, nagyon örülnék neki, ha nem zavarna többé.
A beszélgetés könnyedebb lett, miután Odeus távozott és Cage-nek nem okozott gondot kimondani, amit akart. A többi papnő talán elájult volna, ha hallották volna a szavait.
─ Nem mindig kaphatjuk meg, amit szeretnénk, igaz?
De Cale-nek semmi reakciója nem volt rá.
─ Akkor beszélgessünk majd következő alkalommal. Ma fáradt vagyok.
Cale bejelentette a beszélgetés végét. Meggyőződött róla, hogy Cage elhagyta a fogadót, mielptt Choi Hanhoz és láthatatlan Raonhoz szólt:
─ Dőljünk hátra és várjunk.
De nem kellett sokáig várni.
***
Cale a tetőn állt és körbe pillantott.
─ Az időjárás tökéletes.
Ködös és meleg nap volt, amitől nagyon párás volt.
─ Az idő is tökéletes.
Kora reggel volt, mielőtt a Nap felkelt volna. Hong Cale mellett el-elbólintott, ahogy még félálomban volt. De minden tőle telhetőt megtett, hogy ébren maradjon.
─ Nincs is annyira sok ember a környéken.
Mivel ködös, párás idő volt, illetve korai idő, a körülmények tökéletesek voltak, hogy bent tartsák az embert. Kifejezetten, mivel ez a hátsó sikátor volt, ahol az emberek egész éjjel fenn maradtak az erkölcstelenségeikkel és épp csak ágyba kerültek.
Cale ismét lenézett a földre.
‘Úgy hallottam sok út van. Az esély, hogy ezt az utat választja ma 70% fölött van.’
Cale felidézte Odeus jelentését és oldalra pillantott. Raon nyugodtan ült ott lefelé nézve.
Cale megpaskolta Raon fejét.
─ Ember, ne csináld ezt!
A szavaival ellentétben, Raon ott ült és hagyta Cale-nek, hogy simogassa. Viszont mérgesen meredt Cale-re.
─ Gyenge ember, ma ne csinálj semmit.
─ Rendben, rendben. Csak figyelni fogok.
─ Légy óvatos, ahogy figyelsz!
─ Hogyne.
Úgy tűnt Raon elégedett Cale válaszával, ahogy kinyitotta a karjait. A fekete szárnyak mozogni kezdtek, ahogy Raon felemelkedett a levegőbe. Raon mozgására Choi Han, On és Hong mind mozogni kezdtek.
─ On, rád hagyom.
─ Ez a legjobb környezet nekem!
On a farkát csóválta, ahogy eltűnt a ködben. Hong Cale-re nézett.
─ Idő méregre?
─ Igen.
Hong bólintott Cale válaszára és megközelítette Raont, aki lefelé lebegett. Hong megpaskolta Raon testét, mielőtt elmosolyodott és eltűnt a ködben.
─ Én is elindulok.
Choi Han csendesen mozgott egy másik tetőre.
Raon odament Cale-hez és a levegőben várt.
─ Raon.
─ Mi az?
─ Csinálj, amit szeretnél.
Raon elmosolyodott, ahogy válaszolt.
─ Nem kell az egyértelmű dolgokat kimondani.
Raon eltűnt a ködbe. Cale kényelmesen összefonta a karját és a földre nézett. A 70% esély bejött.
Három ember elrejtőzve a köpenyük alá, belépett a sikátorba. Venionnak az egyiknek kellett lennie a háromból. Cale a korlátnak támaszkodott és lenézett a trióra.
Venion Stan nem tudta, hogy Cale figyeli őt, ahogy gyorsan kezdett sétálni.
‘Őrült seggfej.’ ─ Venion magában szitkozódott, ahogy egy nemesnek nem kellett volna viselkednie.
Tegnap az egykor paralizált bátyja mondott pár őrült szarságot.
‘Nem ölöm meg a testvéreimet. Csak azt tervezem, hogy uralkodom rajtuk.’
Taylor szavai óriási reakciót váltottak ki, ami miatt az egész család most egészen kaotikus volt. Ennek hála tudott Venion most korán reggel ide jönni.
Taylor jelenleg túl sok hatalmat szerez. Szükség volt az elnyomására. Normál esetben nem ő tenné meg az utat, viszont a hátsó sikátori szolgája szerint a legbefolyásosabb fekete piaci kereskedő az utóbbi időben többször is az útjukba került, ami miatt nehéz volt mozogni.
‘Ezek a haszontalan idióták dolyton az utamba kerülnek.’
Venion csettintett a nyelvével, ahogy gyorsan áthaladt a ködön. Hálás volt, hogy ködös volt az idő, mivel ez meggátolta, hogy sok ember lássa.
‘Legalább az időjárás segít nekem.’
Venion örült, hogy a köd sűrűbbé vált. A két szolgája hátulról követte. Valamit nem vettek észre, ahogy áthaladtak a ködön. Mivel a csuklyájuk nagyon mélyen volt lehúzva, hogy az emberek ne ismerjék fel őket.
A köd a fejük felett lassan feketébe fordult.
Miaúúú
─ C.
Venion csettintett a nyelvével a cicákra, akik még ezen a korai órán is nyávogtak. Rengeteg haszontalan ember és kóbor állat volt a hátsó sikátorban. Vagy össze kellett gyűjteni őket és móresre tanítani mindet, vagy megölni őket.
Miaúúú
Még egy dermesztő nyávogást lehetett hallani. Ettől Venionnak eszébe jutott valaki. Az a teremtmény volt a felelős minden problémájáért.
‘Meg kellett volna ölnöm.’
Venion összehúzta a szemöldökét.
Meg kellett volna ölnie a rohadt Fekete Sárkányt. Mindez nem történt volna meg, ha ő megtette volna. Jelenetet rendezett abból, hogy betöri, és ez vezetett a bukásához.
Nagyon frusztrált volt. Ekkor hallott egy újabb macskát nyávogni.
Miaúúú
─ Idegesítő.
Akkor történt, amikor Venion mérgében magában mormogott.
Uh.
A hang, ahogy valaki megpróbált Venion háta mögött lélegezni.
Plop. Aztán hallotta, ahogy valaki a földre zuhan.
─ I-ifjú mester-ni-
Aztán hallotta a szolgája hangját. Venion mhamar hátra fordult.
─ Mi van?
Az egyik szolgája a földön szorongatta a nyakát. A szolga, amelyik szólt Venionnak, tántorgott, haogy lassan lefelé zuhant.
─ N-nem kapok levegőt, kak!
A szolga arca kékbe borult, mielőtt elzuhant. A szolga csuklyájának a széle megérintette Venion bakancsát. Az események ilyen váratlan fordulatától Venion a szemöldökét ráncolta és kaotikussá vált.
Sosem számított ilyemsire.
Miaúúú
Ekkor hallotta ismét a macskanyávogást.
Venion valami másra is ráébredt.
A macska nyávogása lassan közeledett.
Miaúú
Fent!
Fentről érkezik!
Venion felemelte a fejét. Ekkor látta meg.
─ Huh?
A körülötte elterülő fehér köddel ellentétben, fölöttük a köd fekete és piros volt. Ez a köd veszélyesnek tűnt. Venion önkéntelenül tett egy lépést hátra. Ekkor történt.
Pat.
Valami megérintette Venion hátát.
Venion megállt egy pillanatra, mielőtt megragadta a kardja markolatát és gyorsan megfordult.
De csak a ködöt látta.
─ Oooooooo-
─ Kek, uhhhhhh!
Haévány szellőt is hallott.
Huuuus-
Ekkor akarta Venion reflexből a fejét fordítani.
─ Üdvözlet?
Venion hallotta valakinek a hangját. Megfordult, de nem látott semmit.
Nem. Arról volt szó, hogy képtelen volt látni.
Egy fekete alak lassan megjelent Venion előtt. Ez az alak nem siette el, hogy felfedje magát.
─ Uh, uh-
Venion elkezdett hátra felé sétálni.
Pat.
Viszont az utat elzárta ez egyik elhullott szolgája. És aztán, a fekete teremtmény teljesen felfedte magát.
Azok a szemek, amelyek intenzív gyűlöletet mutattak Venion felé. Jó rég óta nem látta ezt az alakot.
─ Ismét találkozunk?
A Fekete Sárkány megjelent előtte.
A Sárkány, Raon, mosolygott.