A Gróf Család Szemétje – 65. fejezet: Nem így kellett volna lennie (2. rész)

– De ifjú mester-nim, mi lesz a testőreivel? Hallottam, hogy a Kapitány Helyettes és a gyerekek mind Harris Faluban maradtak dolgozni.

Cale a szemöldökét ráncolta Hans véget nem érő kérdés-cunamiján. Hans-t nem érdekelte, ahogy tovább folytatta, miközben felvette On-t és Hong-ot a karjaiba.

– Azt mondta, hogy a Kapitány Helyettes hátra marad, hogy megvizsgálja a Sötétség Erdelyét?

A robbanás a Sötétség Erdelyében. A Kapitány Helyettes tudta, hogy mi okozta a robbanást, mivel Cale elmagyarázta neki, de a „hivatalos” történet szerint hátra maradt kivizsgálni, hogy így titokban tartsák Cale érintettségét.

’Ifjú mester-nim, egyelőre gondoskodom ezekről az apró szerepekről, de nem fogok örökké ebben a szituációban maradni.’

Cale gyorsan lerázta Hildman megjegyzését az elméjéből. Haszontalan beszélgetés volt csak.

– Nem volt már rájuk szükségem, szóval elengedtem őket a bejáratnál.

A Bálna testvérek elhagyták a bejáratnál. Természetesen volt náluk egy üveg mocsári víz. Viszont tartalmának a fele Cale-nél volt.

Hong farka remegett, mivel hamarosan erősebb lesz. On is.

– Hans.
– Igenis, uram.
– Említette a korona-herceg, hogy mikor léphetek vele kapcsolatba?

Cale közönyösen kérdezte. Viszont Hans szigorúan választ:
– Azonnal. Ezt mondta.

Cale elmosolyodott. A korona-herceg biztos nagyon aggódott. Cale nyugodtan mondta:
– Akkor menjünk.

***
Cale leült a kanapéra és keresztbe tette a lábait. A terület video kommunikációs mágikus rásandított Cale-re.

– Kész van?
– Oh, igen, igen!

A mágus nyelt egyet, mielőtt folytatta:
– Jelenleg lehetséges beszélni őfelségével.

A mágus Cale-re nézett, a személyre, akit a korona-herceg keresett. Az ő nyugtalanságával ellentétben, Cale látszólag higgadt volt.

– Akkor távozhat.

A mágus gyorsan meghajolt és távozott, habár kíváncsiságában többször is megfordult. Cale megkezdte a kommunikációt, amint a mágus távozott, és egy arc jelent meg az áttetsző gömb tetején.

Cale azonnal megszólalt:
– Hatalmas megtiszteltetés beszélni nemzetünk csillagával, a fantasz-
 Elég.

A korona herceg azonnal félbe szakította, mintha Cale szavaitól kirázta volna a hideg.
Cale ajkán sunyi vigyor ült, ahogy gyorsan elhallgatott.

Alberu nyugodtan figyelte Cale-t, aki közönyösen, de tisztelettudóan ült, aztán egyből a tárgyra tért:
 Micsoda felfordulást csináltak a Breck Királyságban.

Cale mosolya szélesebb lett. Erre várt. Mi másért sietett volna ide? Nem mintha élvezné a korona herceg arcát nézni.

’A korona herceg információs hálója a legpontosabb.’

Cale némán ült ott és mosolygott, mintha semmi gond nem lenne. Minden elrendezi magát.

 Látva, hogy nem mond semmit, úgy hiszem, hogy már tisztában van vele, hogy mi történt.

Látod? Minden megoldódik anélkül, hogy megszólalna.

 Rosalyn hercegnő úgy tűnik, hogy elhatározásra jutott. Hogy máshogy lenne képes a Főherceg egész családját eltörölni egyetlen nap alatt?

Cale érezte, ahogy a szíve hevesen ver, ahogy meghallotta az „eltörölni” szót, de nem mutatta az arcán. Mivel látta, hogy Alberu őt figyeli. Jelenleg Alberu körbe szurkálta Cale-t, hogy lássa, mit tud kideríteni.

 Feladta a követelési jogát is a trónra.

Rosalyn tényleg feladta a követelési jogát a trónra. Eljött az ideje, hogy megmutassa az igazi természetét, mint mágus.

 De az alapján, amit hallottam, volt két nagyon erős személy vele. Bárki más talán nem tud róla, de én tudom.

A korona herceg tényleg nagyon jó volt dolgok elmagyarázásában.
Alberu éles tekintete Cale-re szegeződött.

 Nem az Ön alkalmazottjai?

Choi Han és Lock. Cale őszintén felelt Alberu kérdésére:
– Beosztottjaim?

Nem voltak Cale beosztottjai. Choi Hannak semmi köze nem volt hozzá, és Lock csak egy személy volt, akivel alkut kötött. Cale látta, ahogy a korona herceg szája sarka felfelé görbül. Ő is hátra dőlt a kanapén, mint Cale és közönyösen bökte ki:
 Ravasz róka.

Cale nem tudott ellenkezni. Alberu látta a reakció hiányát Cale-en és megrázta a fejét, mielőtt hozzátette:
 Minek akarja Ön a Mágikus Tornyot?

A korona herceg többé nem akart felesleges köröket járni és bőbeszédű lenni Cale-el. Cale a korona hercegre nézett komoly arccal.

– Felség.

Felült a helyéről, amitől a korona herceg is felült kíváncsiságában. Aztán Cale folytatta:
– Néhanapján van egy olyan gondolatom, hogy Ön és én nagyon hasonlóak vagyunk.

A korona herceg a homokát ráncolta.

 Micsoda rémes gondolat.
– Egyet értek.

Cale csak félre tolta a tényt, hogy a korona herceg ekkora megvetést mutatott a ténytől, hogy ők ketten talán hasonlóak, és folytatta:
– A Roan Királyság egy királyság, ahol nincs semmi.

Hirtelen csend telepedett a szobára. Ha a mágus odakint a szoba előtt hallotta volna, amit Cale mondott, lehet elájult volna. De Alberu korona herceg mosolygott, ahogy arra Cale számított.
Úgy tűnt a korona herceg bedőlt a csalinak.

 Nem figyeli, hogy mit mond, igaz?
– Felség, ön jelenleg mosolyog, nem igaz?
 Nos, ez az igazság.

A korona herceg nem ellenkezett.
Roan Királyság egy királyság volt, ahol sem a lovagok, sem a mágusok nem voltak valami erősek. Habár hosszú történelme volt, minden szempontból átlagos volt.
Viszont, habár Alberu korona herceg tudta ezt, béke időben ez még rendben is volt, de nem volt jó középszerűnek lenni káosz idején. Tudta, hogy kellett nekik legalább egy specialista terület.

Viszont, ezt nem lehetett rövid idő alatt megteremteni.
Egy ilyen széleskörű probléma megoldása, szerencsés esetben is több évtized, de ellenkező esetben átlagosan minimum évszázadokba telt. Ezért döntötte el.

Vedd el mástól.

Vegyék el másik királyság specialitását és tegyék a magukévá.
És egy jó préda tűnt fel a szemei előtt.

Whipper Királyság, ami azelőtt a mágusok királysága volt.

Cale és Alberu egymás szemébe nézett, ahogy Alberu megjegyezte:
 Te éles eszű rohadék.

Mind a kettejük arcán hasonló vigyor ült. Ez alkalommal Cale-en volt a sor, hogy beszéljen:
– A Mágikus Torony számomra. És Önnek, felség-

Cale és Alberu egyszerre válaszolt:
– Mágusok.
 Mágusok.

Rövid csend telepedett a szobára, mielőtt Alberu eltakarta a szemeit és elnevette magát:
 Haha. Érdekes. Először úgy gondoltam, hogy borzalmas dolog, hogy van itt valaki olyan, mint én.

A korona herceg még nevetett egy darabig, mielőtt elvette a kezeit és válaszolt:
 Mindent odaadok neked, amire csak szükséged van.

Alberu aztán várt Cale válaszára.

– Nagyon szépen köszönöm – csak ez a mondat, és semmi más.

Viszont ez a mondat megfelelően hatott Alberura. Alberu kíváncsi volt Cale magabiztos viselkedésére, így megkérdezte:
 De miért akarja a Mágikus Tornyot?

Cale észrevette, hogy a korona herceg ismét őt figyeli. Tényleg nehezen irányítható ember volt, de nem volt ok az aggodalomra.

’Biztos tudni akarja, hogy tudok-e Északról.’

A regényben volt egy olyan létforma, amely aggodalmat okozott Roan Királyságnak, az Északi Királyság Lovagjai. Alberu korona herceg bizalmatlan volt azzal a királysággal szemben, miközben az inváziójukra készült.

A háború a káosz ideje, és káosz gyümölcsöző azoknak, akik felkészültek. Egy ilyen lehetőség volt a Whipper Királyságból elmenekülő mágusok voltak.

A korona herceg, akinek nem volt sok befolyása a királyságban, felhasználhatná őket az ereje és befolyása növelésére a királyságban.

Ha Kim Rok Soo tovább jutott volna a Hős Születése 5. köteténél, akkor valószínűleg ismerné a lét erőt, amelyet új hősként kifejlődtek. Az egyikük egy lovag lenne Északról.

’És a másik valószínűleg az a korona herceg lenne, aki itt van előtte épp most.’

Főleg, mivel a Fekete Sárkány megmondta neki, hogy a korona herceg nem volt ember. Cale elmosolyodott. A korona herceg megpróbálta kitalálni, hogy vajon Cale tudott-e az Északi Királyság mozgásáról és ezért akarta a Mágikus Tornyot.

– Csak szeretnék birtokolni egy Mágikus Tornyot.
… Nem kellett volna megkérdeznem.

Alberu látta Cale arcán a sunyi vigyort, ahogy megrázta a fejét.

– Akkor felségednek miért van szüksége mágusokra?

Alberu hasonlóan elvigyorodott:
 Csak otthont akarok adni nekik.

Mind a két válasz borzalmas kifogás volt, de egyikük sem mutatott erre rá. A két ember, akik mind a ketten közönyösen ültek, mintha egy festmény részei lennének, tovább beszélgetett.

 Mikor tervez elindulni?
– Egy hónap múlva.

Egy hónap múlva. Cale befejezi a készületeit és abban a pillanatban Whipper Királyságba megy. A Polgárháború már közel kell legyen a befejezéshez, amikor megérkezik Whipper Királyságba. Toonka ostoba arca, mintha fénylő arany lett volna Cale elméjében.

 Hogy jut oda?
– Hajóval.
 És a testőrei?

Testőrök. Ettől Cale elmosolyodott és Alberu ráébredt a botlására.

 Azt hiszem, ez egy felesleges kérdés volt. Cale, győződjön meg róla, hogy óvatos, hiszen a teste még mindig gyenge. Tudja, mit tegyen, igaz?
– Visszahozok minden jó dolgot.
 Néha ok nélkül is egy állásponton vagyunk.

Cale és Alberu, habár nagyon különbözőek voltak, a vigyor az arcukon most hasonló volt.

***
Három héttel később.

Cale lassan nyitotta ki a szemét és elkezdett össze-vissza forgolódni. Forgolódott a hatalmas ágyában és ásítani kezdett.

Délután 3 óra volt. Épp csak felébredt. Megdörzsölte a szemeit és a plafonra nézett.

– Győztem! Ma egy órával később felt fel!
– A mi legkisebbünk ismét nyert. Nem értem, hogy miért ébred fel egyre később.

A Fekete Sárkány és Hong Cale és az óra között pillantgatott, miközben egymással beszélgettek. Cale megsimogatta a hasát a jobb kezével. Csak azért kelt fel, mert megéhezett.

–… Oh, egy gazdag ember élete, akinek nem kell dolgoznia.

Ez volt a boldogság definíciója.

Cale nem csinált semmit az elmúlt három hétben.

Kitalált egy nevet a sárkánynak, de kért még egy hónapot, hogy gondolkodhasson rajta, és utasított embereket, hogy gondoskodjanak az utazásához az előkészületekkel. Korán feküdt és későn kelt minden nap, bolondozott és forgolódott a házban, nem csinálva semmit. Remek volt, hogy a családja folyamatosan azt mondta, hogy pihennie kell a felépüléshez. Így hallgatott rájuk és nem csinált semmit.

De Cale boldogsága végül összetört.

– Ember, úgy fest, Choi Han visszatért.

A Fekete Sárkány Cale fülébe suttogta, ahogy elmosolyodott.

– Nagyszerű. Mostanában unatkoztam.

Cale sztoikus arccal ült fel.

Choi Han csapatának ma kellett megérkeznie. Mivel délután 3 óra volt, valószínűleg már itt voltak és őrá vártak.

Cale nyújtózkodott, mielőtt kikelt az ágyból. A három hét, amikor nem csinált semmit, csak megerősítette az elhatározásában.

’Szerezz pénzt, hogy ne kellejen semmit csinálnod, örökké.’

Cale szemei elszántak voltak. Eldöntötte, hogy egyszerre gondoskodik Whipper Királyságról és a Dzsungel Királynőjéről, szóval ismét hátra dőlhet és nem kell semmit csinálnia. Cale a fürdőszobába ment, miközben a Fekete Sárkány odament Hong-hoz, amint meglátta az ajtót becsukódni.

– A gyenge ember szemei csak akkor vannak tele lélekkel, amikor valahova megy.
– Igazad van. De örülök, hogy már erősebb vagyok. Biztosra mehetek, hogy nem fog megsérülni.

Az ezüst cica, On, aki a Fekete Sárkány beszélgetését Hong-gal, különös kifejezés ült az arcán. Cale arcán ülő mosolyra gondolt, amikor az ágyban forgolódott és magának mormogott:
– Biztosak vagytok benne, hogy tele van lélekkel?
– Igen. Biztos vagyok.
– Noona, biztosan az.
– Hm, azt hiszem.

On végre egyet értett és kefélte a bundáját. On és Hong bundája sokkal fényesebb volt most. A trió üldögélt és Cale-re vártak, hogy kijöjjön. Várták, hogy kimozduljanak a házból azután a hosszú idő után.

<< Previous Chapter | Index | Next Chapter >></h3

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *