A Gróf Család Szemétje – 41. fejezet: Nem tudom, én nem tudom (2. rész)

De Lock csak bólintott Cale válaszára, és megszólalt:

– Ha nem ismeri, akkor elmagyarázhatom?

Kérdés formájában kérte, de úgy nézett ki, mintha ki akarná mondani, ami az eszén van. Cale nemlegesen megrázta a fejét.

– Nem szükséges.
– De.

Cale Lock-ra meredt.

’Azt akarod, hogy vegyem a tíz Kék Farkas Törzs gyermeket és téged, hogy egy lovagi brigádot csináljak?’

Lock olyasvalami volt, aki félt a Bálna Törzstől, de hajlandó volt megtámadni a barátaiért a Bálna Törzs vezetőjét.

’Azt akarod, hogy egy olyasvalamit vegyek, aki őrültebb, mint egy vallási fanatikus és tegyem megy beosztottamnak?’

– Nem szükséges tovább beszélni értelmetlen dolgokról.

Cale rideg hangjától Lock vállai lejjebb süllyedtek. Cale egyáltalán nem foglalkozott Lock reakciójával, és tovább beszélt.

– Azt akarod, hogy azok a fiatal gyermekek lovagokká váljanak? Azt kérted tőlem, hogy védjem meg a gyerekeket, de látszólag az ajánlatod szembe megy a kéréseddel.

Ha Cale ilyen fiatal kortól lovagnak nevelné őket, egy csapat harcossá válnának, akik őrültebbek, mint a legőrültebb vallási fanatikusok. Ez egy borzalmas gondolat volt.
De, ami a legfontosabb.

– Mi van az ő véleményükkel? Miért döntesz helyettük?

Cale megkérdezte Lock-ot, aki a testvérei helyett döntött. Lock arcán egy pillanatra üres kifejezés ült, mielőtt lehajtotta volna a fejét, és bocsánatot kért.

– Sajnálom.
– Nincs szükség sajnálatra.

Cale könnyedén válaszolt Lock-nak, aki kissé felemelte a fejét.
– De mivel tudom, hogy mit szeretnél tőlem, gondolkodni fogok valamin, amit viszonzásul szeretnék.

Természetesen már elgondolkodott rajta, hogy mit szeretne. Most nincs rá szüksége, de nagyjából 3 hónap múlva, egy ősi erő, amit lehetne arra használni, hogy Cale pénzt keressen, egy veszélyes hegyen fog megjelenni. Csak 6 hónapig fog létezni, és egy olyan személy, mint Lock az őrjöngő állapotában átváltozva, a legjobb lenne arra, hogy megmássza a hegyet.

’Ha eladom azt az ősi erőt a Dzsungel Királynőjének, még ha a területeink fel is bomlanak, elég pénzem lesz, hogy kitartson egész életemre.’

Természetesen felemelné az árat eladás előtt, de nem gondolta, hogy baj lenne az áremeléssel egy olyan személynek, akinek elméletben sok pénze volt.

– Lesz valami, amire szüksége lesz tőlem?

Cale megeresztett egy sóhajt Lock hangjának aggódó tónusán. Cale ismét megkérdezte, ahogy Lock még nyugtalanabbnak tűnt.

– Ne kérdezz meg egy ennyire nyilvánvaló dolgot. Természetesen szükségem lesz a segítségedre.

Oh. Lock kieresztett egy lélegzetet, majd bólintott.

– Igen. Bármit megteszek, amit kér tőlem. Kérem, mondja meg, amint döntésre jut.
– Hogyne.

Cale ezt mondta, mielőtt elővett volna egy kis erszény pénzt a zsebéből, és Lock-nak dobta oda. Lock elkapta az erszényt, ahogy Cale megmagyarázta a pénzt.

– Jó ideje most először látod a testvéreidet, szóval vidd el őket túrázni a fővárosba.
–… Túrázni?
– Igen. Nem ez az első alkalmad a fővároshoz hasonló városban? Vendégeld meg őket is némi ínycsiklandozó étellel.

’Csak akkor tudok nyugodtan beszélgetni Billos-al, ha egyikük sincs ott.’

– On és Hong is veled megy, szóval nem fogtok eltévedni.

Miaúúú
Miaú

On és Hong, akik csendesen ültek a kocsin, bejelentették a jelenlétüket, miután hallották Cale állítását, és megközelítették Lock-ot. Aztán megpaskolták a mellső mancsaikkal Lock lábát.

– Hagyjátok abba, On, Hong. Ez csikiz.

Lock megcirógatta a fejüket, mintha aranyos lenne, de Cale szemében a cicák komolyan megpróbálták megtámadni Lock-ot. Cale nézte, és elgondolkodott.

’A farkas gyermekeket később Hans-ra kellene hagynom. Különben találnom kell nekik egy felvigyázót.’

Cale arra gondolt, hogy jó lenne, ha valaki olyan lenne, aki tud főzni és tisztán tudja tartani a dolgokat. Cale az embereken gondolkodott, akik Hans-on kívül tudnának vigyázni a farkas gyermekekre, amikor Beacrox-ra gondolt, Ron fiára és a második séfre. Cale arckifejezése megmerevedett, ahogy Beacrox-ra gondolt.

Beacrox biztosan olyasvalami volt, aki jól főzött, tisztán tartotta a dolgokat, és pozitív hírneve volt a Henituse családban, mint olyasvalami, aki tisztelettudó és normális. Ellenben, ezek egyike se számított Cale-nek, mivel ő tudta, hogy Beacrox egy elmebeteg volt, aki szeretett kínozni. Nem hagyhatta, hogy egy ilyen ember bemocskolja a tiszta farkas gyermekek elméjét.

’El kell küldenek Choi Han-nal.’

Ő nem szükséges, de a regényben Beacrox elment Choi Han-nal és Rosalyn-nal Breck Királyságba, hogy megkínozza a Főadmirálist. Cale azon merengett, hogy ki lenne jó a farkas gyermekek felvigyázásában, amikor a kocsi megérkezett a fogadóhoz, ahol Billos és a farkas gyermekek tartózkodtak.

Cale leszállt a kocsiról, mielőtt Lock-hoz szólt volna:
– Kövess.

Cale megpaskolta a nyugtalan Lock vállát, és Lock besétált a fogadóba On-nal és Hong-al a kezében.

– Üdvözlöm a Szőlők Illatában! Miben lehetek a szolgálatára?

Cale válaszolt a fiatal kiszolgálónak, majd azonnal a hátsó ajtó felé indult. Az emberek, akiket Choi Han magával hozott, a fogadó hátsó részén lévő villában laktak.

A kiszolgáló próbálta követni őt, de Cale megállította őt, és a villa ajtajához sétált, mielőtt intett volna Lock-nak.

– Te nyitod ki az ajtót, mivel a te fiatal testvéreid.
– Huh? Igen!

Lock lerakta a cicákat, és megragadta a kilincset. Ez lesz az első alkalom, hogy a fiatalabb testvéreivel találkozik, amióta átesett az őrjöngő átalakulásán. Cale lassan visszább mozdult, mivel rossz előérzete volt, hogy valószínűleg nem kellene látnia, hogy mi van az ajtón túl.

Klikk.
Lock elfordította a gömbkilincset, és kinyitotta az ajtót. Azonnal látták a villa belsejét, amint az ajtó kitárult. Kényelmesnek tűnő hely volt.

– Hah.

Ellenben Cale azonnal tett két lépést hátra. Ez egy ösztönös mozdulat volt.

– Hyung!
– Hyung!
– Oppa!
– Lock-oppa!

10 gyerek rohant Lock-hoz, és Lock is feléjük futott. Egy érzelmes újra egyesülés zajlott Cale szemei előtt, de Cale megrendült a 10 gyermek látványától maga előtt.

Ezzel egy időben, volt valaki, aki örült, hogy láthatta Cale-t.

–… Ifjú mester.
– Rég találkoztunk, Billos.

Cale megmondta Billos-nak, hogy jöjjön ehhez a villához. Cale látta, hogy Billos nyugtalan volt a mosolya alatt, és nézte az illetőt, és ránézett az illetőre, aki Billos mögül közeledett.

– Örülök, hogy megismerhetem, ifjú Cale mester.
– Ön a kereskedő, aki Choi Han-nal érkezett?

A 60-as éveiben járó férfi kedves arckifejezéssel és jó fizikummal. Ez az ember volt az, aki megkérte Choi Han-t, hogy segítsen a Kék Farkas Törzs ügyben.

– Igen. Sokat hallottam Önről Choi Han úrtól. Megtiszteltetés találkozni Önnel, ifjú mester.
– Megtiszteltetés? Nem sok mindent lehet látni egy olyan szemétnek az arcán, mint én.

Cale kinyújtotta a kezét a férfinek, és a férfi megrázta Cale kezét, ahogy bemutatkozott.

– A nevem Odeus Flynn.

Cale elmosolyodott.

Odeus Flynn. Ő egy erős jelentkező volt a Flynn Kereskedő Céh vezetői pozíciójára, de feladta, hogy saját céhet alapítson.

Billos bácsikája volt.

Ő volt az, aki összekötötte Billos-t és Choi Han-t egymással, emellett ő volt az is, aki előhozta Billos rejtett kapzsiságát.

’Ő még körmönfontabb, mint Ron.’

Úgy tett, mintha egy kis kereskedő céh tulajdonosa lett volna, de a valóságban, egy maszkot viselt, ahogy az alvilágot vezette. Néhányakhoz kedves volt, de kegyetlen és gonosz volt másokhoz. Odeus Flynn egy ilyen típusú ember volt.

Jelenleg az egyetlen ember, aki Odeus karakterének mind a két felét ismerte, Cale volt.

Cale úgy tett, mintha nem tudott volna semmit, ahogy üdvözölte Odeus-t.

– Flynn? Ön biztos rokona Billos-nak. Örülök, hogy megismerhetem.
– Én is meglepődtem. Nem tudtam, hogy Billos olyan ember, aki ismeri ifjú Cale mestert. Nem láttam Billos-t, amióta kisfiú volt, szóval nagyon boldog voltam, hogy ismét láthattam. Úgy érzem, hogy sok jó találkozásom van mostanság.

Billos nem tudta elrejteni a bonyolult érzéseit, ahogy Odeus-ra nézett. Odeus olyasvalaki volt, aki félre dobta a Flynn Kereskedő Céhet, és egy egyszerűbb életet ment élni. Ráadásul Odeus Billos nagybátyja volt, és az egyetlen ember, akiről Billos-nak jó emlékei voltak gyermekkorából.

’Nos, Billos-nak jó ember.’

Cale elengedte Odeus kezét, és Billos-hoz szólt:
– Menjünk fel, és igyunk.

A villának két emelete volt egy kis bárral a felső emeleten. Persze Cale Odeus-hoz is szólt.

– Choi Han és Rosalyn hamarosan megérkezik, szóval önök hárman fel tudnak zárkózni.
– Megértem. Remélem, hogy lesz lehetőségünk a jövőben együtt inni, ifjú Cale mester.

Cale mosolygott, és válaszolt:
– Igyunk majd együtt a közeli jövőben.

Cale megpaskolta Billos vállát, ahogy Billos ott állt nehéz arckifejezéssel, és megpróbált felmenni az emeletre. Ellenben 10 gyermek elállta az útját.

– Köszönjük szépen, ifjú Cale mester.
– Nagyon szépen köszönjük.

Cale 10 gyermekre nézett, akik megköszönték neki, és elgondolkodott.

’Micsoda fejfájás.’

10 gyermek volt, akik olyan légkört adtak ki, amitől Cale elhitte, hogy nagyon erősek lesznek a jövőben. Habár végig nézték, ahogy a szüleiket, az unokatestvéreiket és más családtagjaikat a szemük láttára meggyilkolják, az erős és szilárd pupillájuk Cale tudomására hozta, hogy még mindig volt bennük tisztaság és a hála érzése.
Ráadásul egyik gyermek sem volt nagyon fiatal. Mindegyik 10-13 év körülinek nézett ki.

’Azt hiszem, hogy inkább egy edzőmester kell nekik, nem felvigyázó.’

Ellenben Cale eldöntötte, hogy nem az az ember lesz, aki edzőmestert biztosít nekik, és intett Lock-nak, hogy távozzon. Aztán visszafordult és felment. Habár nem válaszolt, és figyelmen kívül hagyta őket, Cale hallotta, ahogy a farkas gyermekek a háta mögött megköszönik neki. Ettől Cale-nek ismét végig futott a hátán a hideg.

Billos feljött a második emeletre, és azonnal megkérdezte Cale-t.

– Ifjú Cale mester, mégis mit csinált egészen idáig?

Cale tétovázás nélkül válaszolt:
– Mindent, amit egy békés jövőért tehetek?

Billos arcán hitetlenség ült, ahogy némi alkoholt és poharat hozott a szekrényből. Aztán leült Cale-el szembe és megtöltötte a saját poharát.

–… Nem látsz engem magad előtt?
–… Sajnálom, ifjú mester. Sok minden van a fejemben.

Billos nagyjából a fél üveget megitta, mielőtt Cale-re nézett. Nem, figyelte Cale-t. Ez az ember, aki azt mondta, hogy nem élhet tovább szemétládaként. Ellenben Billos még a legvadabb álmában sem hitte volna, hogy találkozni fog a nagybátyjával, amikor Cale-el jön találkozni.

Cale megállította Billos-t, ahogy megpróbált újabb adagot tölteni magának, és elvette Billos-tól az üveget, mielőtt megtöltötte Billos poharát.

– Nem tudom, hogy mi zavar, de nem ihatsz csak úgy magadban.
–… Ifjú Cale mester.

Cale megtöltötte Billos poharát, mielőtt válaszolt volna.

– Tessék?
– Odeus-nim a vérszerinti nagybátyám.

Odeus-nim. Billos számára, akinek nem engedték meg, hogy a Flynn családnevet használja, még csak nem is hívhatta a nagybátyját a nagybátyjának. Ellenben Odeus volt az egyetlen felnőtt, aki melegen viszonyult Billos-hoz a gyermekkorában.

A regényben Odeus ezt mondta Billos-nak.

’Unokaöcsémnek és családomnak tekintelek. Meg van a jogod hozzá.’

Ez a mondat volt a kezdet és a fordulópont Billos számára. Miután Billos bemutatta Choi Han-nak a regényben, Billos tisztelettel volt Choi Han erejétől, és úgy határozott, hogy Choi Han-t követi. Azt is eldöntötte, hogy küzdelembe száll a Flynn Kereskedő Céh vezetői pozíciójáért.

– Ifjú Cale mester, ön nem kíváncsi, hogy Odeus-nim miért vezet egy kis kereskedő céhet, habár a családneve Flynn?

’Nem vagyok kíváncsi? Már tudom.’

Odeus olyasvalami volt, aki teljesen irányítása alatt tartotta Északnyugat és Közép alvilágot. Cale megtöltötte a poharát, és nyugodtan válaszolt:

– Kíváncsinak kellene lennem a Flynn név iránt?

Aztán megitta az alkoholt a poharából, és látta, ahogy Billos mosolyog.

– Látom. Azt hiszem, hogy a Flynn név nem is olyan nagy név.
– Valóban. Lehetsz te vagy Odeus, az ugyanaz. Te is Flynn vagy.
–… Én egy fattyú gyermek vagyok.

Cale felhorkant és válaszolt Billos-nak.
– A tény, hogy fattyú vagy, nem jelenti, hogy nem vagy Flynn. Mindenki Flynn-nek tart.

Habár a család talán nem adta meg Billos-nak a Flynn családnevet, mindenki más Flynn-nek tartotta Billos-t. Ezért nem hagyta senki figyelmen kívül Billos-t, habár egy fattyú volt. A Flynn név, mint a világ 3 legnagyobb kereskedő céhének egyike, elég nagy név volt. Ez volt az igazság.

Billos figyelte Cale-t, mielőtt visszavette volna az üveget Cale-től, és megtöltötte volna Cale poharát.

– Ifjú mester.
– Tessék?
– Úgy érzem, hogy ön nagyon jó abban, hogy a megfelelő dolgokat mondja.
– Egész tehetséges vagyok benne.
– Ezért.
– Igen?
– Mégis miket lopott el azokkal a dolgokkal, amiket kölcsönkért tőlem?

Billos látta a halovány mosolyt Cale arcán, ahogy ezt kimondta. Cale felvette a teli poharat, és nyugodtan válaszolt.

– Már elloptam egyet, és a maradékot is hamarosan ellopom.

Már megmentette a sárkányt, és a többi holnap fog történni.

Billos szájának a sarka elkezdett remegni. Valószínűleg nem volt olyan nemes, aki kimondta volna, hogy el fognak lopni valamit, de egy ilyen ember volt most előtte.

– Nem segíthetek én is valahogy?

Cale megrázta a fejét Billos kérdésére.

– Sajnos.

Klank.
Cale letette a poharat az asztalra, majd folytatta:

– Minden helyet már elfoglaltak.

Az emberek és szörnyek listája, akiket használni akart, már Cale fejében volt.

– Hahaha.
Billos nevetett egy kicsit, mielőtt felvette volna a teli poharát, egyetlen korttyal lenyelte a tartalmát, és visszarakta az asztalra.
– Azt hiszem, akkor nekem valami mást kellene ellopnom.

Billos már eldöntötte, hogy mit fog ellopni. A Flynn Kereskedő Céh örökösi pozícióját. Magáévá teszi a pozíciót. Ennek volt értelme, hiszen a kapzsisága hatalmasabb és mélyebb volt, mint bárki másé. Cale elkezdett Billos-hoz, ahogy elgondolkodott.

– Tégy, ahogy jónak látod.

Billos ismét nevetett, miután hallotta Cale állítását.

Cale nem foglalkozott vele, hogy Billos nevet-e. A tény, hogy Billos találkozott Odeus-al ma, azt jelentette, hogy a mai napra a célját elérte, amitől Cale nyugodtan ihatott.

Természetesen Cale darabig jólérezte magát, majd magától hazatért a rezidenciájára, hogy felkészüljön holnapra. Az éjszaka közepén kellett elkezdenie mozogni, amiért korán akart este lefeküdni aludni. Sajnálatos módon, nem volt képes megtenni.

– Ron?

Ron meghajolt Cale-nek és üdvözölte.

– Ifjú mester, ez a Ron szeretne kérni valamit, amennyiben lehetséges.
– Kérés?

Ron felemelte a fejét, és megszólalt:

– Kérem, gondoskodjon a fiamról.
– Fiú? Úgy érted, Beacrox?
– Igen.
– Miért?

Cale látta, ahogy a jóindulatú mosoly eltűnik Ron arcáról. Ez volt az első alkalom, hogy Cale látott Ron arcán goromba kifejezést. Ron megszólalt a bérgyilkos arckifejezésével.

– Le kell vadásznom néhány rókát.

Habár idős volt, Ron még mindig bérgyilkos volt. Ron ismét megigazította a kifejezését, és megszólalt. Az arckifejezése higgadt volt, csak az ajkainak a sarka emelkedett meg egy kissé.

– A mi ifjú mesterünk tudta, hogy olyasvalaki vagyok, aki embereket öl, igaz?

Cale érezte, ahogy az alkohol okozta bizsergés azonnal eltűnt. Ismét érezte, ahogy kirázza a hideg.

<< Previous Chapter | Index | Next Chapter >></h3

Bookmark(0)

No account yet? Register

Leave a Reply

Your email address will not be published.