Cale On, Hong és Raon felé nézett.
‘Mi folyik itt?’ – kérdezte a triót a tekintetével, de ők csak felsóhajtottak és a fejüket rázták.
– Buhááááááá – sírt fel hangosan.
Cale hallotta, ahogy Mueller tovább zokog. Miért sírt ennyire? Cale visszafordult Mueller felé.
Mind a törpök, mind a Patkány emberek nagyon alacsonyak voltak. Mind a kettő génállományból részesülve, Mueller alacsonyabb volt a törpöknél és Patkányoknál is.
Hasonlított a tündérmesék törpéire, aranyos arcvonásai voltak, amitől majdnem bármilyen felnőttben felébredt volna a vágy, hogy megvédje ezt a kis embert.
Ellenben, ez nem volt igaz Cale-re.
– Annyira sajnálom.
On és Hong a farkukat csóválták, mielőtt szánalommal a szemeikben odamentek volna Mueller-hez. Mueller remegése rosszabbodott, ahogy közelebb mentek. Még hangosabban sírt.
– …Annyira sajnálom őt.
Cale szándékosan felhorkant On szavain.
Semmi szükség nem volt rá, hogy sajnálni kelljen őt. Mueller 30 éves volt és uralkodott másokon, mint a család tagja, amely segített a Mágikus Torony fejlesztésében. Tudott a Mágikus Torony legvégső védelmi mechanizmusáról, de nem használta, mert akkor fel kellett volna fednie magát Toonka és az emberei előtt. Annyira félt, hogy figyelmen kívül hagyta édesapja utolsó kívánságait.
Ha ez nem lett volna, kizárt dolog volt, hogy a mágus frakció ilyen csúnyán veszített volna.
Persze, ez tulajdonképpen hasznos volt Cale számára.
Habár kívülről fiatal és aranyos kisfiúnak tűnt a kinézete, belül egy 30 éves férfi volt, aki ismerte a járást a világban. Tudta, hogy az élete volt a legfontosabb.
Természetesen, Cale ilyen személyt részesített előnyben.
– Buháá.
Cale belefáradt, hogy egy felnőtt férfi sírását nézze. Úgy döntött, abbahagyja a jó fiú színjátékot.
– Hé!
Mueller összerezzent Cale hangjára. Ismét remegni kezdett, miután látta a csöveg Cale kezében. Úgy érezte, hogy az élete véget ért.
Plop. Plop.
Cale néhány dolgot Mueller kezébe helyezett, miközben még mindig a falon belül guggolt. Egy vekni kenyér és üveg tej. A mágikus táskájából vette ki.
Mueller szemei remegni kezdtek. Óvatosan felnézett Cale-re, csak hogy egy kissé bosszús arcot lásson.
– Edd meg.
Mueller gyorsan beleharapott a parancsnak hangzó utasításra. Cale-nek különös érzése támadt, ahogy nézte Mueller-t enni a kenyeret, ami elázott a könnyeitől.
‘…Haszontalannak tűnik.’
Rossz érzése támadt. Mueller a totálisan haszontalan idiótának tűnt.
Meg kellene lennie benne a törpök technikai képességeinek és a Patkányok osonsának és aprólékosságának. Ez a kombináció állítólag megadta neki a lehetőséget, hogy a legnagyszerűbb fejlesztő és építő legyen. Akkor miért-
– K-köszönöm szépen.
Miért érződik akkora idiótának?
Cale keserű ízt érzett a szájában. Ellenben On, Hong és Raon szánakozva nézett Mueller-re és odamentek hozzá. Megpróbáltak a pajzsává válni, hiszen úgy tűnt, hogy fél Cale-től.
Viszont, a szándékukkal ellentétben, Mueller képtelen volt ízlelni a kenyeret, amit rágott. Két tisztavérű Macska Törzs cica és egy sárkány. Ekkor meghallotta a hangot, amitől a hideg futott végig a hátán.
Ding. Ding.
Cale megütötte a falat a vasrúddal. Nem volt semmi ok mögötte, csak random ütögette. Rossz előérzete volt Mueller-rel kapcsolatban, de úgy határozott, hogy elviszi magával.
A Henituse területen sok szobrász volt, valamint tehetséges kézművesek mindenfajta stílusban. Kifejezetten sok művész volt jelen az építészetben. Azért volt, mert sok kőbányájuk volt. Ezért lenne Mueller hasznos.
– Akarsz élni?
Cale halk hangja visszhangzott a lépcsőházban. Kezdett nagyon bosszús lenni Mueller-el, aki látszólag készen állt, hogy ismét sírjon.
Ding. Ding.
Cale lenyugtatta magát azzal, hogy a vascsővel ütötte a falat. Arra gondolt, hogy valószínűleg gyengédnek kell lennie Mueller-rel, mivel ennyire gyáva volt. Cale magára öltött egy gyengéd mosolyt.
– Meg kellene mentselek?
Mueller erőteljesen bólogatott. Annyira energikus volt, hogy a kenyérmorzsák elkezdtek leesni róla. Cale elégedett volt az energikus válaszával és ellazultan mondta:
– Akkor hallgatnod kell rám. Megértetted?
– I-igenis uram!
– Edd meg a kenyeredet előbb.
Mueller elkezdte gyorsan enni a kenyeret. Cale elégedett volt a sebességgel és közönyösen megkérdezte:
– Tudod hol van a Mágikus Torony hűbérurának kincses szobája, igaz?
Plop.
A kenyér Mueller kezéből a földre esett.
– Elejtetted a kenyered – tette hozzá Cale gyengéden – Fel kellene venned.
Mueller gyorsan visszavette a kenyeret. Még mindig a falban kuporgott Cale-el, On-nal, Hong-gal és Raon-nal, akik a bejáratot vették körbe a falon belül.
– Tudom, hogy tudsz a titkos szobáról. A Mágikus Torony hűbérurának valódi szobájáról.
A huszadik emeleten a szoba nem a valódi szobája volt a hűbérúrnak. A Mágikus Toronyban több volt, mint, ami elsőre látszott.
Mueller szemei kaotikussá váltak. Hogyan tudott a szobáról? Az olyasmi volt, amiről csak a hűbérúr és az alapító család tagjai tudtak.
Ekkor Mueller ismét hallotta Cale hangját.
– Azt is tudod, hogyan lehet bejutni az alagsor negyedik emeletére, igaz?
Cale látta a döbbenetet Mueller arcán. A Mágikus Toronyról elterjedt, hogy 20 emelete volt a föld fölött, három a föld alatt. Cale-nek lassan különös érzése támadt, ahogy látta, hogy Mueller félelemmel néz rá, azon gondolkozva, honnan tudott Cale ezekről a titkos helyekről. Cale úgy érezte, mintha bűnözővé vált volna, túszt ejtett és információért fenyegeti őket. Nem szerepelt a tervei közt ilyesmi. Tulajdonképpen, a célja az volt, hogy megmentse Mueller-t és egy biztonságos helyet adjon neki, ahol élhet.
Cale elmosolyodott és nyugtatni kezdte a remegő Patkány embert.
– Először is, legalább életben hagylak, ha azt teszed, amit mondok.
Természetesen esze ágában sem volt Mueller-t szabadon engedni. Haza kellett vinnie és munkába állítania. Cale látta, ahogy Mueller gyorsan válaszol:
– Bármi, meg teszek bármit, amit mond nekem.
A Patkány-Törp félvér elszántnak hangzott.
– Helyes – válaszolt Cale Mueller elszántságára.
Mueller szemei még mindig remegtek, ahogy a férfira nézett, aki az ijesztő Macskákat hozta – Macskák, akik még ijesztőbbek voltak, mivel tiszta vérű Macskák voltak – és a Fekete Sárkányt.
– Akkor edd meg a kenyered és vezess el a földalatti negyedik emelethez.
– De szüksége van mágikus kőre, hogy…
Cale elővett egy táskát és odadobta Mueller-nek, mielőtt befejezhette volna a mondatot. Egy táska volt tele mágikus kövekkel. Mueller gyorsan befejezte a kenyeret, ami még mindig ázott volt a könnyeitől.
Aztán le kellett mennie a harmadik emeletre Cale csapatával körbevéve.
A lépcsősor a föld alatti harmadik emeletre. Előtte csak a 3. emelet bejáratának ajtaja volt és nem volt lépcsősor, amely lefelé ment volna. Ellenben Mueller elővett egy mágikus követés a falhoz ment, végül felfedve egy gépezetet a falon.
Krííííííík-
Egy barlang tűnt fel a hang kíséretében. Az alagsor 4. emeletére vezető út volt.
– Te mész előre.
Mueller gépiesen lépett előre, ahogy Cale megparancsolta. Cale izgatott volt, ahogy a lejtős úton haladt. A barlang száraz volt, mindenfajta párától mentes, és világító kövek adtak fényt az úton.
Az alagsor 4. emelete.
Ez volt az a hely, amelyről csak a torony hűbérura, mágusok, akik titokban kísérleteztek idelent, és az alapító családból Mueller tudott. Cale egy darabig sétált, mire elért egy kis ajtót.
– …Van egy riasztó eszköz.
Raon előre lépett, ahogy Mueller ott állt és motyogott. Amint Raon könnyedén intett a mancsával, a kis ajtó kinyílt. Természetesen, semmilyen riasztó nem kapcsolt be. Mueller ledöbbent, de Cale-t nem érdekelte, ahogy belépett az ajtón.
‘Megtaláltam.’
Mi volt elrejtve a Mágikus Toronyban?
A legnagyobb titkok a két kutatás volt, amelyeket a Mágikus Torony titokban végzett.
Ezen kutatások nevei egyszerűek voltak.
“Manna tároló eszköz az ősi erők alapelve alapján.”
“Mágikus rezisztencia kialakulásának oka.”
Egy kutatás, melyet Harol elszántan meg akart szerezni, illetve egy kutatás, amely elvette volna a lakosok legnagyobb előnyét, mind a kettőt itt tárolták.
– Nagyszerű.
Cale látta az aktákat több rétegnyi biztonság alatt két kör alakú ládában.
A lakosok, akik tisztelték az ősi erőket, és Harol, aki gyűlölte a mágiát, ugyanakkor szeretett volna mágiát használni. Milyen nagyszerűen érezték volna magukat, ha megtalálják ezeket a kutatási dokumentációkat.
‘De ilyesmi most nem fog megtörténni.’
Ezek már Cale-hez tartoztak.
Cale odament a hatalmas gömbhöz, amely a két kerek láda közepén volt.
Az átlátszó gömbben lévő folyadékban látott egy magot, amely hatalmas tojásnak tűnt.
– Ember, ez érdekesnek tűnik!
Raon megközelítette a tojást és az üvegnek nyomta az arcát, hogy úgy figyelje a magot a folyadékban.
Cale odament Raon-hoz és megpaskolta a hátát, ahogy megkérdezte:
– Szeretnéd megpróbálni felnevelni?
– Ember, rendben lenne?
– Hogyne. De az enyém lesz, amint befejezte a növekedést.
– Áll az alku!
A fiatal 4 éves boldogan elfogadta az ajánlatot, ahol ő fogja az összes munkát elvégezni, hogy más arassa le a babérokat. Cale arcán elégedett mosoly ült, ahogy tovább beszélt Raon-hoz:
– Pakoljunk itt fel mindent.
– Természetesen! Minden iránt kíváncsi vagyok!
Úgy festett, a jövőben Cale-nek készítenie kellene egy laboratóriumot Raon számára.
Cale elmosolyodott, tudva, hogy ez a mag és a kutatási anyag mennyit ért.
– Mueller.
– Haa, még a n-nevemet is tudja.
Cale odament Mueller-hez, aki elbújt a bejárat mögé anélkül, hogy belépett volna. Mueller oda-vissza nézett a sárkány, aki eltüntette a dokumentumokat és a hatalmas tojást egy másik dimenzióba, és Cale között, aki felé tartott. Akaratlanul is remegett.
– Menjünk most a hűbérúr szobájába.
– I-igenis, uram!
– Raon.
– Mi az, ember?
– Állíts fel riasztót itt és néhány mágikus csapdát.
Az alagsor 4. emeletét felfedezik majd, amikor a Mágikus Torony elpusztul. Toonka és a nem-mágus frakció még erősebbé válik, ha megtalálják az eszközöket idelent. Persze, Cale nem igazán akarta, hogy erősebbek legyenek.
‘Habár így hamarabb meghalnak.’
De ez nem Cale problémája volt.
Cale üres kifejezéssel nézte, ahogy Raon boldogan készített mágikus csapdákat.
– Más ember nem viheti el mindezt az érdekes dolgot innen. El kell intéznem, hogy abban a pillanatban, hogy ide belépnek, meghaljanak!
Cale elégedetten nézte az izgatott 4 évest, de Mueller arca egyre sápadtabb lett. Cale-t nem érdekelte Mueller jelenlegi mentális állapota, helyette megvárta, hogy Mueller visszazárja a szobát, most már Raon mágikus csapdáival, mielőtt megragadta Mueller nyakának a hátát.
– A hűbérúr szobája.
Ettől a mondattól Mueller válaszolt, habár még mindig összegömbölyödött:
– Előbb a 20. emeletre kell mennünk.
On és Hong Cale karjába ugrottak. Mueller, On és Hong egy helyen voltak Cale kezeiben. Mueller érezte Hong mellső mancsát a hátán és úgy érezte, meg fog halni. Ettől megjött a bátorsága, hogy ezt mondja:
– T-tudok sétál… ááááá!
De mielőtt befejezhette volna a mondatot, be kellett csuknia a száját, mivel nagyon gyorsan mozogtak. Cale használta a Szél Hangját, hogy felsiessen a 20. emeletre.
Amikor felértek a 20-ra, Mueller tántorgott, mielőtt megpróbált volna állni. Támaszra volt szüksége, mivel kissé szédültnek tűnt, így On adott neki támaszt.
– N-nagyon szépen köszönöm.
Miaúúú.
On elmosolyodott, de Mueller remegni kezdett, ahogy kerülte On tekintetét. Aztán beszélni kezdett, miután látta Cale tekintetét, amely jelezte neki, hogy kezdjen el magyarázni, hogyan lehet a titkos szobába jutni.
– Valójában van még egy emelet a Mágikus Toronyban.
– A 21. emelet a valódi szobája a hűbérúrnak?
– Nem, mi nem a 21. emeletnek hívjuk.
– Akkor minek hívjátok?
A Mágikus Torony hűbérurának szobája. A szoba, amelyet a nem-mágus frakció nem tudott megtalálni. Cale csak azért tudott róla, mivel valamit írtak róla a regényben.
Cale hallotta Mueller hangját:
– A 0. emelet. Mi a 0. emeletnek hívjuk.
– Készítsd elő.
– Igenis, uram.
Cale elégedetten figyelte a mostmár gyors és nem síró Muellert. Amint egy mosoly jelent meg az arcán, Mueller mozgása még gyorsabb lett. Habár úgy tűnt, kissé remeg, gyors volt, miután megkapta mind a törpök, mind a Patkányok különleges tulajdonságait.
– Oh – eresztett ki Cale egy sóhajt ámulatában.
Ooooooooong-
– Nem vártam volna, hogy itt lesz.
Mueller néhány dolgot elmozgatott a hűbérúr szobájának padlóján. Mindenféle szerkezetek bukkantak föl és Cale hallotta fogaskerekek pörgését.
Végül, amint Mueller használta a mágikus követ, egy egészen hangos zaj visszhangzott a hűbérúr szobájában.
Bumm.
Viszont az ünneplés hangos lármája megengedte Cale-nek, hogy ne aggódjon emiatt. Mindenesetre, tele volt kérdésekkel.
– …Mueller, magyarázatot.
– Igenis, uram.
Nem volt semmi változás. Mueller mutatni kezdett, nem a szobára, mai még mindig ugyanúgy nézett ki, hanem máshova.
– Ott van.
– …Ott?
Cale odanézett, ahova Mueller mutatott.
Az ablak volt az.
A hatalmas ablak volt, amelyen korábban a nap folyamán Cale kinézett.
– Csak ki kell ugrania.
– Ki az ablakon?
– Igen, uram. Akkor lesz a 0. emeleten.
Mueller felemelte a fejét, hogy az árnyéknak tulajdonosára nézzen, amely betakarta őt. Bele tudott nézni Cale szemeibe.
– …Tudod mi történik, ha hazudsz, igaz?
A vasrúd csillogott a fényben. Cale a remegő Mueller-re nézett, aki bólogatott és elmosolyodott. Aztán felkapta Mueller-t.
– Aigo, mit csinál, uram? Azt mondta, hogy életben, hogy életben hagy!
Cale figyelmen kívül hagyta Mueller siránkozását, helyette Raon és a cicák felé fordult, mielőtt az ablakra nézett volna. Cale felsóhajtott,, ahogy három szempár meredt rá.
– Csak utánad.
– Micsoda!
Kidobta Mueller-t az ablakon. Ellenben, nem látták Mueller-t a földre zuhanni. Cale gyorsan követte őt.
Nem kellett Cale-nek átélnie 20 emeletnyi zuhanást
Tap.
Egy emelvény volt a talpai alatt.
– Azt hiszem ez mágia.
A hűbérúr valódi szobája megjelent, ahogy Cale a megállapítást tette. Ezzel egy időben hallotta a gyerekek hangját a háta mögül.
– Noona, nem tudom megmondani, hogy mire nézek most.
– Hong, jók a szemeim, de ez furcsa.
– Oh – Raon csak egyetlen betűnyi ámulatot ejtett ki.
Cale elmosolyodott.
Arany. Ékszerek. Mágikus Eszközök. Pénz töltötte be az egész 0. emeletet.
Az egész terem fénylett és tele volt tárgyakkal, amelyek rengeteg pénzt értek volna.
Cale egy halom mágikus eszköz felé ment. A szobában lévő egyik tárgy sem volt olcsó. Mindegyik mágikus eszközt ékkövek díszítették, ami egyértelművé tette, hogy nemesek és fenségek számára készültek.
Az egész szoba tele volt ilyen tárgyakkal.
A torony hűbérura nem használta ezeket az eszközöket, még akkor sem, amikor halállal néztek szembe. Azért, mert úgy használva nem saját magukért lenne, hanem mindenkiért a Mágikus Toronyban.
Cale eltakarta az arcát a kezeivel. Látta az ujjai közt a gondtalan életet.
– Hahahaha!
Cale nem fogta vissza a nevetését. Mindet kiengedte.
Mueller egy darabig elnézte Cale-t, mielőtt körbe nézett volna a hűbérúr szobájában, amelyről egy ideje már tudott, de most először látta. Aztán lopva kinyúlt, és megragadott egy hozzá közel eső arany melltűt.
Miaúúúú.
De azonnal hallotta a vérfagyasztó hangot, amint megragadta.
On és Hong a farkukat csóválva nézték őt. A Fekete Sárkány is tett egy lépést felé. Mueller gyorsan elengedte az arany melltűt.
A 30 éves Patkány nem tudott semmit tenni.
A másik oldalon, Cale arcán széles mosoly ült, ahogy a gyerekek felé fordult.
– Gazdagok vagyunk.
Cale nyugodt hangját hallva, amely rendkívül különbözött Cale jelenlegi arckifejezésétől, On, Hong és Raon is elmosolyodott. A szobát betöltötte egy derűs érzés, hasonló ahhoz, amely ott lent van az ünnepségen.
A Patkány könnyekkel a szemében nézte mindezt.