Bang!
A bankett terem ajtaja ismét bezárult. Taylor Stan fényűző és hivatalos ruhát viselt, még úgy is, hogy kerekes székben ült, és nyugodt arc ült az arcán. Cage Papnő a Halál Istenének papi öltözékét viselte.
’Azt hiszem úgy döntöttek, hogy egyszerűen csak felfedik a személyazonosságukat.’
Cale úgy gondolta, hogy ez egy bölcs döntés volt. A Halál Istenének Temploma talán fejfájást kap tőle, de miért törődne Cage ezzel?
– Mi ez…
Egy döbbent és dühös hang érkezett az északnyugati asztaltól. Amikor Cale odafordult, Venion dühében felugrott a székéről, ahogy Taylor-ra meredt.
Ez egy olyan reakció volt, amit normális helyzetben sose látna az ember Venion-tól, és a reakció, amely szembe ment a nemesi etikettel, de Venion nem volt olyan állapotban, hogy foglalkozzon mindezzel.
Cale felnézett az emelvény legtetejére. Alberu Korona-herceg kitárta karjait, és megszólalt:
– Nem vártam, hogy itt találkozzak Stan Márki legidősebb fiával, Taylor Stannel, és a Halál Istenének papnőjével.
A korona-herceg boldognak tűnt. Taylor kifejezte tiszteletét még úgy is, hogy tolószékben ült.
– Úgy hallottam, hogy lehetőség van a királyság nemeseinek, hogy találkozzanak és beszéljenek Önnel, felség. Bocsánatot kérek, hogy meghívó nélkül érkeztem.
A korona-herceg Alberu arcán vigyor ült. Cale meg tudta mondani erről a vigyorról, hogy Alberu tökéletesen megértette, hogy Taylor mit értett azon, hogy képesek beszélni a korona-herceggel.
– Valóban kértem, hogy minden családtól jelenjen meg egy képviselője, de ha egy családnak nem jön képviselője, nincs probléma vele, hogy ki jelenik meg. Gondolom, hogy csalódott lehetett, hogy csak egyetlen meghívást küldtem a Márki háztartásnak, Taylor úr?
– Csak egy kissé, felség.
Cale Venion-ra sandított. Egy háztartás képviselő nélkül. Habár ez nem volt hivatalos, mindenki tudta, hogy Venion lesz a Márki örököse. A korona-herceg a szavaival finoman odacsapjon Venion-nak. Ez valószínűleg Stan Márki miatt volt, aki a harmadik herceghez állt közel.
’Ez a különös rész.’
Cale ezt a tényt különösnek találta. Habár Cale nem foglalkozott ezzel, és nem is nézett mélyebben ebbe, de még ha a király kedvelte is a harmadik herceget, nem kellene annyira könnyűnek lennie, hogy eltávolítsák a korona-herceget.
Még így is, a korona-herceg kényelmetlenül érezte magát, és bizalmatlan volt a második és harmadik herceggel a regényben, és Stan Márki közel állt a harmadik herceghez. A többi frakciónak is meg volt a hercege, akit támogattak.
’Gondolom, van ott valami.’
Persze ez a ’valami’ olyasmi volt, amit Cale nem akart tudni.
– Rosszul érzem magam, hogy elszomorítottam. De örülök, hogy egészségesnek tűnik, Taylor úr. Már jó ideje volt, hogy legutóbb találkoztunk.
Taylor elmosolyodott és válaszolt a korona-hercegnek:
– Felség, a lábaim talán nem mozognak, de a kezeim, a fejem, a szemeim, a füleim, a szám és minden más még életben van. Nem, tulajdonképpen, még erősebbek lettek.
– Látom. Valóban, te igenis életben vagy. Elfelejtettem a tényt, hogy a legerősebbek azok, akik képesek a legvégéig életben maradni.
Cale látta rajta, hogy a korona-herceg teljesen horogra akadt. Aztán megfordult, és látta Venion-t, ahogy ismét a nemesi arckifejezés ült az arcán, de még mindig átható tekintettel meredt Taylorra.
Cale elég szórakoztatónak találta a helyzetet.
’Olyan jó lesz nézni.’
A korona-herceg, Taylor, Venion és a különböző frakciókba tartozó nemesek. Szórakoztató volt nézni mindenki arcán a kifejezéseket. Ettől Cale egy kis popcorn-ra vágyott. Egy feszült szituáció volt, amely bármikor robbanhatott.
Cale-nek nagyon tetszett, hogy csak nyugton kellett maradnia.
– Akkor a Halál Istenének papnője?
– Az örök pihenés istenének ezen szolgája Cage üdvözli őfelségét.
Cage úgy nézett ki, mint egy szent, ahogy elmondta a Halál Istenének papnőinek tradicionális üdvözlését. Ellenben, rettentő mennyiségű tudás volt az elméjében átkokról.
A korona-herceg fogadta Cage üdvözlését, mielőtt Taylor-hoz kezdett volna beszélni:
– Beszéljünk később. Eljött az ideje, hogy elkezdődjön az összejövetel. Nem vagyok benne biztos, hogy hova ültessem Önöket.
A korona-herceg megerősítette, hogy később időt fog szánni, hogy Taylor-ral beszéljen. Cale az északnyugati asztal felé sandított. Mindegyikük tele volt aggodalommal és szorongással. Neo Tolz kifejezetten rossz volt, ahogy rendkívül szorongónak és türelmetlennek tűnt.
Cale elmosolyodott, miután látta Neo Tolz viselkedését. Neo a szemöldökét ráncolta és felé fordult, arra gondolva, hogy hogyan lehet egy akkora idióta, aki nem tudta megmondani, hogy éppen mi történik.
Cale Neo cselekedeteit egy mosollyal nézte, mielőtt felemelte a fejét és Taylor irányába nézett. Ez volt az a pillanat.
Cale belenézett a korona-herceg szemébe. Ez egy véletlen volt. Alberu Korona-herceg körbe nézett, hogy megfelelő helyet találjon Taylor és Cage számára, és Cale Taylor felé fordult. De eközben szemkontaktust teremtettek.
Cale-nek azonnal rossz érzése támadt.
’Pont ott.’
– Azt hiszem, pont van egy jó hely önöknek.
A korona-herceg eldöntötte, és Cale hamar rájött, hogy hol lehet az.
’Azt hiszem ez az egyetlen lehetséges hely.’
Ez volt az egyetlen asztal, ahol nem ült magas rangú nemes. Habár voltak családok, akik úgy döntöttek, hogy alárendeltek lesznek egy-egy frakciónak, de meg volt az asztalnál a hatalmi-egyensúly. Ráadásul volt egy háztartás az asztalnál, amely elég erős és gazdag volt ahhoz, hogy még a magas-rangú nemesek sem mertek kekeckedni vele.
– Taylor úr leülhet az északkeleti nemesek asztalához. Éppen van néhány plusz hely ott.
Hah.
Cale hallotta Neo zihálását, és látta Eric aggodalmas kifejezését, ahogy Taylor és Cage felé fordult.
– Köszönjük, hogy helyet ad nekünk, őfelsége.
– Nagyon szépen köszönjük, őfelsége.
– Semmiség. Együtt kell dolgoznunk azokkal az emberekkel, akik nagy eredményeket fognak tenni a királyságért a jövőben.
A korona-herceg ezt mondta, ahogy az északkeleti nemesek asztala felé nézett. Szolgák gyorsan az asztalhoz siettek, ahogy Alberu elkezdett beszélni.
– Megoldhatjuk az ülésrendet egy kicsit?
Ki mondhatna nemet a korona-hercegnek? Eric felállt, és válaszolt Alberu-nak.
– Természetesen, felség.
Eric képes volt így viselkedni, mivel beszélnie kellett Alberu-val az északkeleti tengerparti beruházásról, és mivel visszautasította, hogy egy másik magas-rangú nemes alárendeltje legyen. A cselekedeteitől az asztalnál lévő többi nemes is felpattant, és a szolgák gyorsan dolgoztak, hogy elrendezzék az asztalt, hogy Taylor-nak és Cage-nek is helye legyen.
Mindenfajta probléma nélkül sikerült. De Cale, aki oldalról figyelt, észrevett valami különöset. Eric felfigyelt Cale kifejezésére, és gyorsan odament Cale-hez aggódó arckifejezéssel, hogy Cale-nek suttogjon:
– Cale, emlékezz. Maradj nyugton. Csak maradj nyugton.
Cale figyelmen kívül hagyta Eric szavait, és a székére nézett. Az új vendégek Cale mellé fognak ülni. Ezt valószínűleg a korona-herceg döntötte el.
’Nem mintha valaki más kutyája mellé rakhatná őket. A mi családunk a legerősebb a maradék négy család közül.’
A szolgák meghajoltak, miután befejezték az asztal elrendezését, mielőtt távoztak.
– Kérem, foglaljon helyet.
Alberu a csoport felé intett, és Cale gyorsan visszament, hogy leülhessen. Nem volt mellette szék, viszont egy kerekesszék hamar betöltötte a helyet.
– Örülök, hogy megismerhetem Önöket.
Taylor üdvözölte az északkeleti nemeseket, ahogy csatlakozott hozzájuk. Cage természetesen ült le Taylor mellé. Ők ketten, nem, ők hárman, Cale-t is beleszámítva, úgy tettek, mintha ez lenne az első találkozásuk.
¬ Ez szórakoztató.
Cale egyet értett a Fekete Sárkány hangjával, ami a fejébe közvetített, és a korona-herceg felé pillantott.
– Akkor, habár egy kissé megkésve, de folytassuk – a korona-herceg bejelentette az összejövetel kezdetét – Össze akartam gyűjteni az egyéneket, akik előre fogják vinni a jövőben a mi királyságunkat, és egy ételen osztozni velük. Köszönöm mindannyiójuknak, hogy megjelentek, és remélem, hogy fantasztikus étkezésünk lesz.
Ahogy a korona-herceg befejezte a beszédét, a szolgák beléptek étellel teli tálakkal minden asztalra. Egy zenekar elkezdett játszani háttérzenét a terem hátsó részén.
Ez volt a különbség egy igazi lakomától. Ez a keveredése volt a lakomának és a beszélgetésnek, az asztalok között sétálni természetes volt.
– Ifjú Cale mester, tervezzük, hogy hamarosan elmegyünk üdvözölni a korona-herceget.
Cale bólintott Amiru állítására, és a tányérján lévő ételre koncentrált. De az elméje kissé összekavarodott.
’Mi a célja?’
Esélytelen volt, hogy a korona-herceg ok nélkül hívta össze a nemeseket. Biztosan volt rá oka. Cale-nek volt néhány különböző ötlete, hogy mi lehetett az.
’Talán a háború miatt a Nyugati Kontinens déli területein, vagy mert fülébe jutott a polgárháború híre, ami a Whipper Királyságban fog megtörténni.
Whipper Királyság volt, ahova Rosalyn tartott, a királyság a Mágikus Toronnyal. A polgárháború hamarosan ki fog törni a Whipper Királyságban. A háború a mágusok és nem mágusok között fog zajlani.
Sok gondolat volt a fejében, de Cale úgy döntött, hogy befejezi a gondolkodást.
’Nem kell ezzel foglalkoznom, mivel nyugton maradok.’
Cale-nek semmi köze hozzá. Elkezdte élvezni az ételt maga előtt.
¬ Fincsinek tűnik. Annyira fincsinek tűnik. Gyenge emberek nagyon jók a főzésben.
Cale élvezte az ételt, miközben hallgatta a Fekete Sárkány irigy beszédét. A palotában az étel valóban ízletes volt.
A keze önkéntelenül a boros üveg felé ment, amit a szolga hagyott ott neki, de az gyorsan eltűnt.
– Cale, csak 5 perc.
Cale bólintott Eric őszinte kérésére, és visszafordult az ételhez. A többi északkeleti nemes csendben figyelte őt. Északkelet már így egy kínos helyzetben volt a 10 családdal, akik különböző frakciókhoz csatlakoztak, de most, ez a mágikus bomba szerű karakter, Taylor Stan, is az asztal tagja volt.
Az emberek kíváncsian nézték Cale-t, aki képes volt egy ilyen feszült helyzetben is enni.
Cale hallotta a Fekete Sárkány hangját a fejében:
¬ Egyébként, mágikus videó felvevők vannak szerte a teremben.
– Oh.
Cale kiengedett egy sóhajt, és elmosolyodott. Bárki nézi őt, azt hinné, hogy azért viselkedik így, mivel valami rendkívül ízleteset evett.
’Legalább egy valamit tudok.’
Cale úgy érezte, hogy rájött a korona-herceg egyik céljára.
Először is, a korona-herceg figyelte a nemeseket. A második és harmadik herceg természetesen tudott erről. Ez azt jelentette, hogy ez olyasmi volt, amit az egész királyi család akart.
Cale ajkainak sarka felfelé görbült. Eric, aki kényelmetlenül nézte a mosolyt, felugrott a helyéről. Amiru és Gilbert is követte őt. Már így is sok nemes volt, aki odament üdvözölni a korona-herceget.
Cale is lassan felállt, miután látta őket felkelni, és finoman hátra fésülte a haját, ahogy megszólalt.
– Mehetünk?
Cale a három nemes mögött állt, és az emelvény felé tartott, hogy találkozzon a korona-herceggel.
– Oh, ami északkeleti nemeseink!
A korona-herceg ragyogó mosollyal üdvözölte négyüket. A korona-herceg kezet fogott mindenkivel, aki odament hozzá üdvözölni.
Alberu Crossman. Szőke hajától és kék szemeitől egy élő tündérmesei hercegnek tűnt. A gyönyörű szőke haja olyasmi volt, ami egyedi volt a Crossman családnál, a Roan Királyság királyi családjánál. A Nap Isten áldásának szimbólumának hívták.
– Felség, jó találkozni önnel. Eric Wheelsman hosszú idő óta először üdvözli őfelségét.
– Igen, igen, Eric úr. Nincs valami, amiről beszélnünk kell?
Eric ragyogó mosollyal válaszolt a korona-hercegnek, aki felhozta az északkeleti partszakasz beruházásának témáját:
– Igen! Várom a megfelelő alkalmat, hogy megbeszélhessem ezt Önnel!
– Én is várom ezt az alkalmat. Ön okos ifjú mestere a Wheelsman Grófi családnak. A Wheelsman család felelős az Északkeleti régió bejáratáért, és remekül végzi a munkáját. Hogyan tudnám ezt félre söpörni?
’Lassan belejön.’
Cale csendesen állt ott, miközben Eric-et figyelte, aki a korona-hercegre mosolygott, aki lassan aktiválta a mézes-mázos nyelvét. A korona-herceg dicsérte Gilbert-et és Amiru-t is.
’Érdekes.’
Cale csendben figyelt, amíg nem került sorra. A korona-herceg kinyújtotta a kezét Cale-nek, aki kissé meghajtotta a fejét.
– Cale úr a Henituse családtól, aki az Északkeleti régió pereméért felelős. Ez talán az első alkalom, hogy találkozunk, de hála Deruth Gróf nagyszerű munkájának, többé már nem félünk a Sötétség Erdejétől. Ön nem tudja, hogy milyen megnyugtató ez számomra és mindenki más számára.
Cale-nek egy célja volt azzal, hogy ma idejött.
– Hallottam, hogy Cale úr nagyon szabadszellemű. Biztos vagyok benne, hogy a Henituse terület szobrászatának művészlelke az, amely felvilágosodást nyújtott Önnek? Úgy érzem, hogy az Ön szabad szelleme teszi a lelkét olyan ártatlanná.
Bizonyára nehéz volt dicséretet találni egy olyan embernek, aki arról volt híres, olyan szemétláda, mint ez. Ilyen szempontból a korona-herceg elképesztő volt.
Ellenben, nem volt választása, mint jót mondani Cale-ről, mindaddig, amíg Cale nem csinál valami szemétséget ezen az összejövetelen. A királyi család Északkeletet is a hatalmuk alatt akarta tudni. Ráadásul, nincs a királyi családnak egyetlen tagja sem, aki megvetne egy olyan embert, mint Henituse Gróf, aki remekül vezette a területét.
’Ezért nem fogja befolyásolni a családokat ez a bizonyos emberek kedvelése.’
Cale őszintén megragadta a korona-herceg kezét, ahogy elkezdte használni a saját mézes-mázos nyelvét. Most ő volt soron.
A korona-hercegnek szőke haja volt és hivatalos öltözéket viselt. Cale-nek vörös haja volt, és ő is hivatalos öltözéket viselt. Mind a ketten nyugodtnak tűntek. Cale nyugodt hangja betöltötte a levegőt:
– Én is éreztem valamit, miután ma találkoztam Önnel, felség. Ráébredtem, hogy a mi jelenlegi napunk mellett, őfelsége, nekünk itt van Ön is, az, aki majd ragyogni fog az éjben, hogy vigyázzon a polgárokra éjjel. Gyönyörűséges látvány volt a szemeimnek.
Cale hangja nagyon nyugodt és laza volt, és nagyon magabiztos volt.
–… Igazán?
De a korona-herceg egy pillanatra zavarodott volt, mielőtt az arckifejezése normálisra visszatért. Cale figyelmét nem kerülte el a változás.
Cale őszinte hangon folytatta:
– Valóban, őfelsége. Talán nem fogok tudni aludni éjjel most, hogy személyesen találkoztam Önnel, a csillag a polgáraink elméjében.
Eric álla leesett, miközben Gilbert és Amiru akaratlanul is hitetlenül néztek Cale-re. Cale látta, ahogy a korona-herceg elgondolkodik. Úgy érezte, hogy még egy lépést tett a célja felé, hogy ’távol kerülni a korona-hercegtől’.
Ekkor a Fekete Sárkány valami különöset motyogott.
¬ Miért festette be mágiával a haját ez a korona-hercegnek nevetett puhány? Ez olyan szinten van, hogy csak a nagyszerű és hatalmas sárkány, mint én, képes észre venni. Egy másik sárkány festette be a haját? Nem, ez egy másik fajta erő?
’Francba.’
Ebben a pillanatban Cale ráébredt, hogy megismert egy újabb felesleges titkot, amit legkisebb mértékben sem fedhetett fel másoknak.
’Ez alkalommal egy születési titok?’
Cale-t nem érdekelték az ilyesmik.