Bárki azt gondolta volna, hogy ez egy átlagos nemes ifjú mester a szolgájával és testőrével.
‘Nem. Eredetileg ez egy ilyen típusú kombináció volt.’
Cale felidézte a tényt, amiről elfeledkezett és gyengéden a szőke férfira mosolygott.
Azonban ez nem úgy ment, mint amire számított.
‘Mi a?’
A férfi még óvatosabb lett Cale-el.
A pupillái eléggé remegtek, ahogy Ronra nézett. A férfi Ron bal kezére meredt.
Ron bal keze az volt, amelyet Mary, a nekromanta készített.
Habár nem volt látható, mivel Ron általában hosszúujjú ruhákat hordott és fekete kesztyűt, de szőke férfi mégis az eltakart bal kart nézte.
Az arckfejezése tele volt bizonytalansággal, óvatossággal és káosszal.
Mintha tudta volna, hogy a kar hamis volt és sötétség attribútummal készült.
Már ránézni is elegendő volt a férfinak, hogy tudja, hogy sötétség affinitása volt.
‘…Oh?’
Cale gyanakodni kezdett.
A tekintetet a szőke férfira és a szőke nőre vándorolt. Különbözőnek néztek ki, közben különösen hasonlónak ezzel egy időben, mintha testvérek lennének.
Hirtelen eszébe ötlött valami.
‘Mágikus Bomba.’
Valamint.
‘A Napisten Temploma’
Végül.
‘A Szent és a Szent Szolgáló’
‘…Francba, tényleg?’
Miért kellett, hogy ilyen gyanúja támadjon?
Cale elhatározta.
‘Tegyünk úgy, mintha nem tudnánk semmit és legyünk kulturáltak.”
Azonban, ezt az érzést a másik oldal úgy tűnt, nem támogatja.
ㅡ Engem nem tudnak b-becsapni!
A szőke férfi odament és megölelte a szőke kardforgató mestert, miközben Cale csapatára meredt, főleg Ronra. Azonban, az ártatlan szemei, amelyek egy fiatal lóéra hasonlított, amely elázott az esőben, csak szánalmasnak tűntek, mint sem fenyegetőnek.
ㅡ Nem tudom, hogy miről beszél. Nem csapjuk be semmilyen formában. Csak erre jártunk.
Ron, aki a megszokott mosolyával közelítette meg a szőke férfit, egy tipikus gonosztevőnek tűnt Cale szemeiben.
ㅡ N, ne jöjjön ide!
A szőke férfi látszólag képtelen volt bármit is megérteni, ahogy felkapta a nőt és lassan elkezdett hátrálni.
ㅡ UHh
ㅡ Á
Az eszméletlen nő megeresztett egy nyögést. A szőke férfi abbahagyta a hátrálást és gyorsan letette a nőt vissza a földre.
A férfi tekintete, amely a nőt nézte, úgy tűnt tele van haraggal és nehezteléssel, ahogy kiabálni kezdett.
ㅡ Ti gonosz teremtmények! Először halott manna bombát dobtok, és most még egy nekromantával is összeálltok?
‘Hm? Úgy tűnik rossz ötletei vannak.’ ㅡ Cale ráébredt, hogy ez a személy, akit úgy sejtett, hogy a Szent, rossz irányba tapogatózik.
Pat. Pat.
Cale lehajtotta a fejét, miután On megpaskolta a kezét, hogy szembe találja magát On kérdő tekintetével, amely látszólag azt kérdezte, hogy erről kell-e gondoskodniuk.
‘Nem kellene gondoskodnunk erről?’
‘Nem, még nem.’
De Cale megrázta a fejét.
A megérzése azt súgta, hogy várjon.
Általában ilyen helyzetben, a rossz ötlet oldala hajlamos volt hasznos információkat felköhögni.
Ráadásul, volt valami, amit ki kellett találnia.
‘Halott manna bombák?’
Halott mannából is lehetett bombát készíteni?
Cale arra gondolt, hogy a titkos szervezet talán készített ilyen bombát, és több információra volt szüksége. Ezért nem tett semmit, csak figyelte a helyzetet.
És Ron pontosan úgy mozgott, ahogy azt Cale akarta.
Ron gyengéden mosolygott, ahogy szándékosan tett egy lépést a férfi felé.
ㅡ Tényleg nem tudom, hogy ön miről beszél, uram. Úgy tűnik, hogy rossz elképzelése van rólunk.
Ron cselekedete, hogy ártatlannak tettette magát, csak további kiabálást váltott ki a férfiból, akinek a szemei mintha azt mondták volna, hogy még egyszer nem hagyja magát becsapni. A hangja úgy hangzott, mint egy olyan emberé, aki elfogadta tényt, hogy talán hamarosan meghal.
ㅡ Most én védem meg Hannát! Hogy tudtak ilyen szörnyűségeket művelni a Birodalom nevében?
‘…Micsoda?’
ㅡ A Napisten jogara nem fogja elengedni magukat!
Az erek kidudorodtak a homlokán, ahogy tovább kiabált.
ㅡ A Nap tudni fog az ellenségességünkről!
‘Mi a? Ez a fattyú mégis miről beszél?’
Cale elméjében káosz alakult ki.
Azonban a szőke férfi úgy tűnt, túljutott a félelmén, ahogy megállás nélkül kiabált. Bár az arca ártatlannak tűnt, a hangja olyan hangos volt, mint egy vonat duda.
ㅡ Bár én csak a fél vagyok a gyógyító erővel! Nem fogok itt állni-
ㅡ Várjon ㅡ szakította végül félbe Cale.
ㅡ Ha! Nem állok meg, még ha meg is akarnak állítani, nehogy kimondjak bármi-
ㅡ Hé, állj!
A mély, de erős hangtól a szőke férfi egy pillanatra befogta. A vörös hajú férfi idegesnek tűnt, ahogy erős aurát árasztott magából. Az aura nyomásától a szőke férfi megfagyott.
Saaaaaaaaaaaa-
Csend lett a barlangban, csak az eső hangja ért be. Cale végre rendezni tudta a dolgokat a fejében. Az agya gyorsan elkezdett mindent feldolgozni.
‘A halott manna bombát a Birodalom készítette.’
És ezeket a szőkéket jelenleg üldözte a Birodalom.
Cale tekintete a szőke nőre vándorolt. A szőke férfi bizonyára észrevette, mivel gyorsan megölelte a nőt, de Cale már megbizonyosodott arról, amiről akart.
Jó esély volt rá, hogy a fekete nyomok a testén attól voltak, hogy kitették halott mannának.
‘…Ez rossz.’
Cale sose számított rá, hogy a Birodalom olyasmit fejleszt ki, mint a halott manna bomba. A regény nem beszélt ilyesmiről.
ㅡ Ifjú mester-nim.
Ron hangjától Cale összeszedte a gondolatait és visszafordult a szőke férfi felé. A férfi összerezzent Cale tekintetétől, de beharapta az ajkát és kiabálni kezdett.
ㅡ É-én nem adom fel!
De a férfi nem tudta elrejteni a nyugtalanságát, ahogy a vörös hajú férfi lassan megközelítette. Rég nem érzett ennyire erős aurát.
Ez nem csak egy erős ember aurája volt, hanem egy uralkodóé.
Szkvík, szkvík.
Cale nedves cipője nyikorgott, ahogy megközelítette a szőke férfit. A szőke férfi látta, ahogy a vörös hajú férfi pontosan előtte volt már.
‘Nem.’
Meg kellett védenie Hannát, a húgát. A szőke férfi mindig is teher volt a húga számára, akit kihasznált a Templom, és most kiűzött a Birodalom, miután bemártották koholt vádakkal. Csalódott magában.
A vörös hajú férfi odament hozzá és lenézett rá. A tekintetétől a szőke férfit kirázta a hideg. A vörös hajú férfi, Cale, lassan megszólalt.
ㅡ A halott manna mérgétől sérült meg?
ㅡ …Mi?
Azt akarta kiabálni, hogy “hülyeség”.
Azonban Cale odaadott egy tárgyat a szőke férfinak.
ㅡ Ez a legjobb minőségű bájital. Ennek meg kell tudnia akadályozni, hogy a halott manna tovább terjedjen. De ezt már tudja, igaz?
Ennek a férfinak, aki mindent elveszített, ez a legjobb minőségű bájital volt az, amiért elkeseredetten imádkozott.
Ez valódi volt.
A szőke férfi, a Napisten Templomának Szentje, nem tudta a gyógyító képességeit a haldokló húgán használni. A Nap ereje elégette volna a sötétséget. Gyógyítást alkalmazni a húgán csak megtisztította volna a sötétséggel együtt, de nem gyógyította volna meg.
A szőke férfi, a Szent, látta, ahogy a vörös hajú férfi gyengéden mosolyog rá. A vörös hajú aztán arra a férfira mutatott, aki a szolgájaként mutatkozott be.
ㅡ Tudok erről egy keveset, mivel a szolgánk is megsérült korábban halott mannától. Igaz, Ron? ㅡ mutatott Cale Ron bal karjára, ahogy kérdezte.
ㅡ Igen uram ㅡ felelte Ron anélkül, hogy megváltoztatta volna az arckifejezését ㅡ Bal karom és testem súlyosan megsérült. Alig tudtuk helyre tenni.
‘Helyre tenni?’
A Szent arcára különös kifejezés ült, de Cale úgy tett, mintha nem venné észre, ahogy még több legkiválóbb minőségű bájitalt vett elő a mágikus táskájából.
Rengeteg volt neki ezekből a bájitalokból. Raon tele tette a táskáját, olyannyira, hogy az már ijesztő volt.
De Cale csak tízet vett elő, mielőtt egy kínos mosolyt öltött fel, ahogy a szőke férfira nézett.
ㅡ Csak ennyi van nálam. Ó, ezeket a bájitalokat Roan Királyságban a Halál Istenének Templomában készítették. Mi lenne, ha használná ezeket, hogy ellássa a hölgyet, amíg mi megoldjuk ezt a kis félreértést?
A Szent pupillái remegni kezdtek.
A Szent hosszú ideje nem látott már ennyire őszinte mosolyt. A vörös hajú férfi, akinek az arcán őszinte mosoly ült, olyasmit mondott, amely együtt szólt a Szenttel.
ㅡ Nem az emberi élet a legfontosabb?
A Szent némán meredt a bájitalra, amelyet kupak nélkül adtak a kezébe.
A húha gyakran azt mondta:
‘Oppa, az a te bajod, hogy túlságosan megbízol az emberekben. Könnyen megbízol az emberekben, anélkül, hogy bármit is gyanítanál. Ne légy ilyen. Bár azt hiszem, hogy ez a te erősséged. Nem aggódj. Én erős vagyok, így megvédelek majd.’
Meg kellett mentenie a húgát.
Ekkor a Szent hallotta, ahogy a vörös hajú férfi folytatta:
ㅡ Oh, egyébként a nevem Cale Henituse, és Roan Királyságból származom.
A szőke látta a kicsi kitűzőt az aranyteknős címerével rajta.
ㅡ …Cale Henituse?
ㅡ Igen ㅡ válaszolta Cale gyengéd, de határozott hangon.
Meg kellett tennie, hogy ez a férfi, valamint a nő, aki később fel fog ébredni, azt hiszi majd, hogy ő egy nemes, aki erre járt, és nem az a férfi, aki úgy tesz, mintha a titkos szervezettől lenne.
Cale úgy tett, mintha egy tudatlan ifjú nemes lenne, ahogy arra a férfira nézett, akiről azt gyanította, hogy a Szent.
ㅡ Maga volt Tekintetes Cale! [Itt az angol nyelvi lovagok megszólítását használták, ami nálunk nem terjedt el. Így egy olyan megszólítást használtam, amit annak idején az értelmiségiéknél alkalmaztak.]
‘Hm?’
A szőke férfi reakciója nem olyan volt, mint amire Cale számított.
ㅡ Igaza van! A vörös haj! Most már értem, hogy miért jött a Visszatérés Nélküli Útra.
Megragad.
A szőke férfi megragadta mind az italt, mind Cale kezét.
Cale lassan elkezdte kihúzni a kezét.
ㅡ …Ismerem magát?
ㅡ Ó, úgy értem.
A szőke férfi egy ártatlan mosolyt öltött magára. Cale elmerengett, hogy ennek a férfinak hogy tudott ilyen gyorsan megváltozni a viselkedése.
ㅡ Hoik Faluban élők meséltek önről. Azt mondták, hogy ön segített a falunak megszerezni a lezárást és megtanította nekik az erdő titkait.
ㅡ Igen, így tettem.
Hoik Falu a Visszatérés Nélküli Út bejáratánál állt. Cale ez alkalommal elkerülte a falut, hogy egyenesen az erdőbe jöjjön.
ㅡ Amióta ez történt, a falusiak időben megosztják ifjú Cale Henituse mester történetét az utazókkal, akik ide érkeznek. Kihallgattam, amikor rej- öhm, mindenesetre hallottam róla.
‘Gondolom a faluban rejtőzködött és meghallotta.’
ㅡ Úgy jellemezték önt, mint egy bölcs és karizmatikus nemes, akinek meleg szíve van.
ㅡ …Ez aztán a dícséret.
Ez a leírás egyáltalán nem illett Cale-re.
Meghagyott dolgokat Hansnak és a Kapitányhelyettesnek, hogy gondoskodjanak róluk, amikor elment elrendezni a tüzet a dzsungelben. Most komolyan elgondolkodott, hogy a duó mégis hogyan gondoskodott itt a dolgokról.
Azonban Cale-nek a férfira kellett koncentrálnia itt előtte. A szőke férfi látszólag kicsit lehiggadt, ahogy nyugodt arccal fecsegni kezdett.
ㅡ Igen, Litana Királynő-nim mindig felhozta önt, amikor egy jó emberről beszélt.
ㅡ …Ki?
‘Mi a francról beszél? Honnan tud a Szent Litanáról?’
ㅡ Ó, az ㅡ úgy tűnt, a férfi rájött a hibára, ahogy egy kínos arckifejezést öltött és kifogást keresett:ㅡ Dzsungel Királynője. A múltban beszélgettünk vele, amikor a Dzsungelbe mentünk. Csak egy személy, akit ismerünk.
Egyértelműen nem úgy hangzott, mintha egy egyszerű interakció lett volna csak.
ㅡ A húgom és én ㅡ folytatta gyorsan a Szent ㅡ, mi csak átlagos emberek vagyunk. A Királynő segített nekünk.
‘Haaa. Hogy tudott egy ennyire egyértelmű hazugságot mondani?’
Cale visszafojtotta a sóhajt és csak bólintott.
ㅡ Értem. Előbb gyógyítsuk meg a húgát.
ㅡ Ó, igen.
ㅡ Ron, segíts neki.
ㅡ Igen, ifjú mester-nim.
A Szent összerezzent, amikor Ron odament, de fejet hajtott neki, miután látta, hogy Ron óvatosan elővesz egy ruhadarabot, hogy segítsen neki.
Cale figyelte kettejüket, mielőtt felállt.
ㅡ Akkor én egy pillanatra kilépek. Choi Han.
ㅡ …Igen, Cale-nim.
Choi Han ügyetlen válaszát hallva, és látva a Szent növekvő bizalmát, Cale elmerengett, hogy ez a rendkívül bizakodó Szent hogyan fog tovább élni a világban, ahogy megpaskolta Beacrox vállát.
ㅡ Menjünk, nézzünk körbe a környéken. Nem lenne jó, ha egy vadállat vagy szörny megjelenne, miközben ők a betegről gondoskodnak.
ㅡ Igenis uram, megértettem.
Válaszolta Beacrox, mint egy megbízható testőr és követte Cale-t. Cale elment Choi Han mellett, aki a bejáratnál állt, és csendesen suttogta:
ㅡ Choi Han, tartsd szemmel őket.
Choi Han úgy tűnt végre megértette, ahogy komoly arccal bólintott.
ㅡ Igen, Cale-nim. Én. Majd. Legjobb. Tudásom. Szerint. Őrködöm.
Choi Han rossz színész képessége megint megmutatta magát. Cale, valamint Beacrox, figyelmen kívül hagyta Choi Hant és kimentek a barlangból. Az eső szitálássá szelídült, ami lehetővé tette, hogy esőkabátban ácsorogjanak odakint.
ㅡ Beacrox.
ㅡ Igenis, uram.
ㅡ Nincs velem mágus, hogy használhassam a videó kommunikációs eszközt. El kell vinned egy üzenetet.
ㅡ Toonkanak? ㅡ kérdezte rezzenéstelen arccal Beacrox.
Cale-t egy kicsit megérintette. Úgy tűnt, Beacrox megértette, hogy mire gondolt anélkül, hogy részletesen el kellett volna magyaráznia.
Túlságosan nagy hátránya lett volna Toonka oldalának, ha úgy küzdenek meg a Birodalommal, hogy nem tudnak a halottmanna bombákról. Nem tarthatta meg ezt az információt.
ㅡ Igen. Vidd el az üzenetet Toonkanak. Nem gondolod, hogy tudniuk kell erről ahhoz, hogy hasonló szinten tudjanak megküzdeni?
Viszont, azzal ellentétben, amit Cale gondolt, Beacrox valami mást mondott.
ㅡ Úgy fest, hogy ön aggódik érte.
ㅡ Kiért? Toonka-ért?
ㅡ Igen, uram.
Cale egy pillanatig csendben maradt, mielőtt újra megszólalt.
ㅡ Ne mondj semmit és menj.
Beacrox sztoikus arca lassan mosollyá vált, ahogy bólintott. Mintha az arca azt mondta volna, hogy nem igazán tudott mit tenni az ifjú mesterével.
Cale nem adott más magyarázatot, még Beacrox arcát látva sem.
Cale ismerte Toonka harcászati taktikáit.
Az a típus volt, aki félre lökte a megsérült harcosokat és előre tört.
Toonka az a típus volt, aki szerint természetes volt hátra hagyni a gyengéket, sérülteket és halottakat.
Harol is ilyen volt.
Harol és Toonka is azt csinálták, amihez kedvük volt.
Harol kapzsisága aköré épült, hogy megszabaduljon a mágiától az egész kontinensen, míg Toonka kapzsisága a harc és erősebbé válás köré fonódott.
‘Az alattuk lévőknek nem szabad szenvedniük csak azért, mert a vezetőik rendezetlenek.’
Ha valaki miatt aggódott, akkor az nem Toonka volt, hanem a katonák, akik Toonka parancsát követték.
Ki fog a legjobban megsérülni azoktól a bombáktól?
Ráadásul, nehéz volt kigyógyulni, ha halottmanna megmérgez. Legmagasabb szintű bájitalra van szükséged, hogy megállítsd a halott mannát a terjedéstől.
Vajon Harol használna legmagasabb szintű bájitalt a katonáin? És Toonka?
Biztos, hogy nem. Toonka olyasvalaki volt, aki teljesen figyelmen kívül hagyná Cale-t, ha Cale gyenguszként viselkedne.
Cale utasítást adott Beacroxnak, aki a parancsára várt.
ㅡ Nem kell elmenned egészen Toonkaig. Rosalyn a közelben van, szóval mond el neki az üzenetet és ő majd képes lesz átadni neki. Gyorsabb lesz. Ó, és mondd el Alberu hercegnek is.
ㅡ Igenis, uram. Megértettem.
Rosalyn és Beacrox együtt képes lesz rendesen elintézni mindent.
Beacrox mutatott némi kíváncsiságot, ahogy csendesen megkérdezte:
ㅡ Ifjú mester-nim, ők?
ㅡ Úgy vélem, hogy ők a Napisten Templomának ikrei.
ㅡ …A menekülő páros?
Cale figyelte Beacrox arckifejezését egy picit, mielőtt megszólalt.
ㅡ Igen. És a nő a kardforgató mester a titkos szervezettől, akivel Hais Szigeteknél harcoltunk.
ㅡ …Az a nő?
ㅡ Igen. Szóval siess vissza. Majd gondoskodom kifogásról a távollétedre.
Beacrox szája széle megremegett. A titkos szervezet a halál küszöbére lökte az apját. Cale lezseren megjegyezte Beacroxnak, aki gyorsan dühbe gurult.
ㅡ Bízz bennem és Ronban, és siess vissza.
ㅡ Ez nagyon megnyugtató.
Beacrox bólintott. Az apja és ifjú Cale mester rendben lesznek. Ráadásul, ott volt velük erős Choi Han is, szóval nem lesz semmilyen veszélyes helyzet.
Miaúúú
On nyávogott, hogy megmutassa, ő is ott van.
Beacrox elmosolyodott és kinyújtotta a kezét Cale felé.
ㅡ Kérem, adja át az üzenetet.
***
Cale elküldte Beacroxot az üzenettel és lassan visszament a barlangba.
ㅡ Cale-nim, visszatért.
ㅡ Igen.
Lépett be Cale, ahogy Choi Han üdvözölte. Ron még mindig magán viselte a jóindulatú mosolyát.
Choi Han és Ron nem mondott semmit, habár Beacrox nem volt Cale-el.
Cale gyorsan odament a Szenthez, aki aggodalmasan nézett a szőke kardforgatóra.
ㅡ Milyen? A kisasszony jobban van?
ㅡ Ó, igen. A testében lévő halott manna lassan-
Ekkor, ahogy a Szent ragyogó arccal beszélt, valami történt.
ㅡ Hm.
A szőke kardforgató felnyögött. A szempillái megremegtek, ahogy hamarosan kinyitotta a szemét.
ㅡ H-Hannah! ㅡ kiáltotta a Szent, amiről Cale feltételezte, hogy a kardforgató neve volt, ahogy a nő lassan kinyitotta a szemeit.
ㅡ …Oppa.
ㅡ Hannah!
A Szent a húga nevét kiáltotta és megölelte őt.
Cale írt valamit Ron tenyerébe, amíg az ikrek egymással foglalkoztak.
‘Arm része.’
Ron tekintetet rideggé vált, ahogy Cale úgy tett, mintha nem tudna semmit, míg mosolygott a Szentre, aki őt nézte.
ㅡ Megkönnyebbültem.
ㅡ Ifjú mester-nim, a húgom önnek hála ébredt fel. Nagyon szépen köszönöm!
Cale hálás pillantást kapott a Szenttől, valamint zavarodott tekintetet a kardforgatótól, ahogy Cale felöltötte a legnemesebb-szerű mosolyát.
Még sok minden volt, amit meg akart tudni tőlük.