Cale Pendrickhez sétált, aki ùgy àllt ott, hogy szòhoz sem jutott.
— Eldöntötte, hogy mit kezd Balbuddal?
— Ez…
— Nehèz döntès?
Pendrick bòlintott.
Az Elf filozòfia azt diktàlta, hogy kivègezzèk Balbudot ès a többi fogvatartottat. Azonban, csalòdàs lenne azonnal kivègezni őket, mielőtt informàciòt nyerhetnènek tőlük.
— Szeretnèk egy javaslatot tenni.
— Javaslat?
Cale ràmosolygott Pendrickre, aki zavarodott volt, de elvàràsai is voltak arròl, hogy Cale mit fog mondani. Pendrick biztosan emlèkezni fog, ahogy Cale megemlìtette ‘Arm’ot ès a ‘Keleti Kontinenst’. Mivel ez egy ùj informàciò volt, amelyet Cale nem osztott meg a Vezetővel, Pendrick mèg több ilyen informàciòt szeretne majd gyűjteni, ha lehetsèges.
‘Nincs mèg egy olyan faj, mint az Elfek, amely ennyire alapos lenne a bosszùban.’
Az Elfek elegàns fajnak gondoltàk, amely jobb, mint a többi faj. Ezèrt nem voltak materialistàk. Ùgy hittèk, hogy a termèszetben èlni materialista kapzsisàg nèllül nagyobbà tette őket, mint a többi faj, làsd emberek. Talànbezèrt, de az Elfek nagyon alaposan meggyőződtek, hogy bosszùt àljanak bàrmilyen ellensègen, aki ùgy döntött, hogy provokàlja őket. Ilyen szempontbòl az Elfek valòszìnűleg a Sàrkànyokra hasonlìtottak inkàbb, mint a Sötèt Elfekre. Vègtère is, a Sàtkànyok mèg arrogànsabb faj voltak, mint az Elfek.
Cale a tekintetèt Balbud felè fordìtotta. Beacrox alaposan megszorìtotta a làncokat a kezein ès làbain.
— Mi lenne, ha odaadnàk Balbudot valaki màsnak?
Pendrick arckifejezèse különössè vàlt. Ez nem annak az eredmènynek tűnt, amit szeretett volna.
— Ùgy ètti, hogy önnek odaadni, ifjù mester-nim?
Az Elfek tudtàk, hogy màr ìgy is sokat kèrtek Cale-től, de remènykedtek benne, hogy Cale fellèp majd.
Az Elf Falu jelenleg nem rendelkezett elegendő Elementàllal, hogy helyreàllìtsa a völgyet. Ràadàsul, fel kellett kèszülniük arra az esetre, ha a szervezet visszatèrnenismèt tàmadni. Habàr hiànyzott emberi erőforràs, attòl mèg szerettèk volna a bosszùjukat.
Pendrick visszafogta az elvàràsait ès megvàrta Cale vàlaszàt. Ùgy gondolta, hogy jò lenne, ha Cale fellèpne. Az egèsz vilàgon nem talàlni mèg egy ilyen igazsàgos embert.
— Nem.
— Elnèzèst?
Azonban egy teljesen vàratlan vàlasz èrkezett Cale szàjàbòl. Ha nem ő fogja àtvenni Balbudot, akkor ki?
A zavarodottsàg egyèrtelműen kiült Pendrick arcàra.
— Szeretnèm, ha megtàrgyalnà először Vezető-nimmel az ajànlatomat. A rèszleteket àtadom, amennyiben ùgy döntenek, hogy elfogadjàk az ajànlatomat.
— Megbìzhatò szemèly lesz?
Pendrick làtta Cale-t tètovàzàs nèlkül bòlintani.
— Igen, megbìzhatò szemèly.
Mivel a szemèly gyenge pontja Cale kezèben volt. Cale felidèzte a videò kommunikàciòs eszközt, amely mèlyen a màgikus tàskàjàba dugott. Màr egy ideje nem kellett ràgondolnia. Idegesìtette a titkos szervezet ès mèrges volt ràjuk. Azonban nem akart fellèpni ès elintèzni őket. Egyèrtelmű volt, hogy az sok fejfàjàshoz vezetne.
— Szòval gondolkodjon rajta ès ma estig adjanak vàlaszt. Holnap tàvozok, mert ügyeket kell intèznem.
Pendrick figyelte Cale hàtàt, ahogy Cale elsètàlt, miutàn vàllon veregette.
‘Ha olyasvalaki, akiben ez a megbìzhatò ember megbìzik, akkor nincs rendben?’
Pendrick nem lehetett benne biztos, de ùgy èrezte, hogy megbìzhat Cale-ben, mivel Cale ismèt előre lèpett egy helyzetbe, amiből semmi nyeresège nem szàrmazott.
— Ò, mèg valami.
— Igen?
Cale megfordult és megszólalt:
— Egyedül megy Whipper Királyságba?
— Á, igen, uram. Úgy hiszem, hogy így lesz.
— Akkor menjünk együtt.
— Elnézést?
Cale gyengéden rámosolygott Pendrickre.
Arra gondolt, hogy jobb lenne egy Elffel menni az Elf faluból, akinek kapcsolata volt az Arany Sárkánnyal, amikor elmennek hozzá. Lehetőleg mindenkit magával akart vinni, akit csak tudott. Persze, ő a csapat hátában helyezkedne el, talán még Choi Han mögé is bújna.
— A Whipper Királyság jelenleg veszélyes hely, hogy egyedül utazgasson az ember. Biztonságosabb, ha velünk jön. Amúgy is van ott dolgunk.
A jelenlegi Whipper Királyság egy káosz volt.
Whipper Királyság egy egyirányú vonattá vált a pokolba, amióta előző ősszel Toonka Főparancsnok lett. Persze, a Whipper Királyság lakói nem tudták, hogy a pusztulás felé tartottak.
Cale Pendrickre nézett, akinek az arcán bocsánatkérő kifejezés ült.
— Nem terhelhetem Önt ennyire-
— Semmi ilyesmit nem akarok hallani. Fejezze be, hogy haszontalan dolgokat gondol. Valószínűleg jobb is így, ön is láthatja, hova kerül majd a fogvatartott. Csak gondolja végig.
— …Nagyon köszönöm.
— Felesleges megköszönni. Nem kellene segítenünk egymásnak?
Pendrick elmosolyodott. Ártatlanabbnak és ragyogóbbnak tűnt, mivel sármos arca volt. Persze, Cale nagyobb figyelmet szentelt Beacroxnak, aki bizonytalan arccal nézett rá.
— Igaza van. Ifjú mester-nim, biztosan igaza van.
— Igen, minden, amit mondok igaz.
Cale viccelődve rájátszott Pendrickkel, mielőtt távozott a földalatti börtönből. Hallotta, ahogy Pendrick szólt még neki, ahogy elsétált.
— Minél hamarabb megbeszélem a Törzsfőnökkel.
Cale pontosan ezt akarta.
Cale gyorsabb tempóban sétált. Volt valaki, akivel ezt szintén meg kellett beszélnia.
Még specifikusabban, el kellett mondania annak a személynek, hogy rá akarta sózni Balbudot.
***
Cale visszatért a Törzsfőnök házába, azonnal utasította Raont, hogy ellenőrizze a környezetet. Nem volt sehol poloska vagy felvevő mágia a házban, valószínűleg, mivel tudták, hogy Cale egy Sárkánnyal volt.
Cale a vendégszobába ment, amelyet a Törzsfőnök készített neki, és a csapata őrködött az ajtóban.
— Raon.
— Rendben, ember.
Raon felfedte magát a levegőben.
Cale az asztalra helyezte a videó kommunikációs eszközt és leült a kanapéra. Raon összekötötte a videó kommunikációs eszközt Cale jelzésére.
Egy ember arca jelent meg az eszközön egy pillanattal később.
ㄱ Rég találkoztunk.
Alberu, a koronaherceg volt. Alberu szemei csak aprócska boldogságot mutattak, hogy Cale-t láthatta.
— Felség, ön még mindig a lakosok szívében ragyogó csillag.
De Alberu szemöldöke azonnal összeszaladt Cale üdvözlését hallva.
ㄱ Most mit akar tőlem?
— Már tényleg jól ismer. Tele vagyok ámula-
ㄱ Elég.
Cale becsukta a száját és elmosolyodott. Alberu a szemöldökét ráncolta, mintha undorítónak találta volna Cale mosolyát.
Ők ketten már vagy 3 hónapja nem látták egymást. Nem volt miről beszélniük, amióta 3 hónapja a Whipper Királyságról csevegtek.
ㄱ Azért lépett velem kapcsolatba, mert Whipper Királyságba fog utazni?
Az arcával ellentétben Alberu szemeiben kíváncsiság ült. Mivel tudta, hogy Cale mit akart eladni Whipper Királyságban, és azt is, hogyan fogja megtenni.
— Nem. Sajnálatosan nem azért megyek.
ㄱ Akkor?
— Sikerült elkapnom annak a szervezetnek az egyik tagját, akik a Köztéri Terror Esetet okozták. Ez a kardforgató látszólag középen vagy alul helyezkedik el a szervezetben.
Alberu pislogott párat, hogy azon merengjen, jól hallotta-e Cale-t. Viszont a szemeit hamarosan betöltötte a döbbenet.
ㄱ Hogyan? Nem, mindegy. Nem fontos.
— A “hogyan” fontos. Roan Királyságban fogtuk el.
Alberu arckifejezése hamar megváltozott. Cale Alberu arcára nézett és elgondolkodott.
Ráharapott.’
Alberu ráharapott az információra.
Cale remélte, hogy már nem sokáig kell a titkos szervezettel foglalkoznia. Ezzel egy időben, nem ő akart róluk személyesen gondoskodni. Hogyan tudna egy Grófnak a fia megküzdeni egy szervezettel, akik képesek az egész kontinenst megrázni?
Nehézkes lenne, még egy Sárkánnyal az oldalán is.
Ezért gondolt Cale erre a személyre.
Olyasvalaki volt, akit sem a titkos szervezet, sem az Elfek nem tudtak egyszerűen elérni, aki még alaposabban gondoskodott róla, mint ő maga. Olyasvalaki volt, akinek negatív érzései voltak a szervezettel szemben és meg akart tőlük szabadulni. Ezzel egy időben, olyasvalaki volt, akinek a gyengepontja Cale kezében volt.
Nem lehetett más, mint a mi hőnszeretett koronahercegünk.
— Elmondhatom önnek a részletek, miután a megbeszélés lezárult, viszont, sikerült elkapnunk ezt a személy Raon Királyság Tízujj Hegységeinél.
ㄱ Miért mondja ezt el nekem?
Cale válasz helyezz elmosolyodott, miközben Alberu csettintett a nyelvével és folytatta:
ㄱ Add át nekem.
— Igenis, uram.
Alberu tovább ráncolta a szemöldökét, mintha Cale válaszát idegesítőnek találta volna.
ㄱ Mintha minden idegesítő dolgot lepasszolna nekem.
— Nem szereti?
ㄱ Nem, nagyon jó. Aaanyira jó.
Alberu szemöldökráncoló arckifejezését leszámítva a szemei tiszták voltak. Roan Királyságnak még nem sikerült kiderítenie a titkos szervezet személyazonosságát. A tény, hogy egy évnyi nyomozás elteltével se találtak válaszokat, megalázó volt a királyságnak.
Ezért tudta Cale, hogy Alberu bármit és mindent megtett volna, hogy információt nyerjen ki Balbudból. Alberu ezen felül a hasznára használná fel Balbudot.
— Felség.
ㄱ Mi az?
— Használni fogja őt, ugye?
Alberu elmosolyodott, ahogy megkérdezte:
ㄱ Mire?
‘Megkérdezi, pedig pontosan tudja, hogy miről beszélek.’
— Természetesen a Birodalomra.
ㄱ Ha, haha. Igen. Egyértelműen.
A Birodalom még mindig nem fogta el a titkos szervezetet és a Szent Ikreket, akik megölték a Pápát. Ez a tény nem tetszett Cale-nek.
A Birodalom azt állította, hogy lázasan keresték az ikreket, viszont, hogy Whipper Királysággal is foglalkozniuk kellett, az megnehezítette, hogy minden erejüket a keresésre összpontosíthassák. Első ránézésre úgy nézhetett ki, mintha a Birodalom nem sietett a kereséssel abban a reményben, hogy a Napisten Templomának hatalma még jobban csökken, ahogy az idő telik, azonban az incidens során több száz polgárt is meggyilkoltak.
‘Különös, mivel a Császári Herceg olyasvalaki, akit foglalkoztat a hírnevének védelme.’
Semmi értelme nem volt, hogy a Birodalom nem jött rá semmire az incidenssel kapcsolatban. A Birodalom többször visszautasította még Roan Királyság ajánlatát is, hogy együtt dolgozzanak.
Ezért volt még Alberu is kíváncsi, hogy mit művelt a Birodalom. Ezzel egy időben, Cale gondolatmenete más volt.
‘A Császári Herceg olyasvalaki, aki felgyújtaná a dzsungelt csak azért, hogy hatalomhoz jusson. Valamint azt is tudja, hogy Észak le fog jönni megszállásra, mégis várja, hogy Roan Királyság és Breck Királyság erőt veszítsen, miközben Északkal küzd.’
De egy ilyen személy magára hagyná a titkos szervezetet?
Ennek semmi értelme nem volt.
Két oka lehetett.
‘Vagy a Birodalom maga akarja megtalálni a szervezetet, hogy bebizonyítsa, hogy jobbak, mint a többiek.’
‘Vagy van egy titkos kapcsolatuk Armmal.’
Volt valami, amire Cale a figyelmét szentelte, miközben Harris Faluban ejtőzött. Vagyis, az alatt, hogy figyelt, azt kell érteni, hogy utasításokat adott másoknak, hogy elvégezzék a munkát. Mindenesetre, amit Cale csinált az volt, hogy Ron összegyűjtötte Freesiat, a bérgyilkost, aki szobrásznak álcázta magát, valamint másokat és információs brigádot hozott létre.
‘A Whipper Királyság Toonka-ja hamarosan a Birodalomba megy.’
Cale tudta, hogy az 5. kötet eseményei hamarosan lezárulnak. Persze, a történet elfordult rengeteg irányba a beavatkozásai miatt.
Toonka, akinek már háborúban kellett volna lennie, elhalasztotta, míg a dzsungel hamar egyesül Litana Királynő uralma alatt.
‘Még mindig meg kell tennem, amit muszáj.’
Cale még mindig azt tervezte, hogy Whipper Királyságba megy a profit miatt. Rengeteg dolgot kell tennie, amint odaért.
ㄱ Adja át a fogvatartottat a nagynénémnek. Valamint jelentsen mindent, ami történik.
Cale bólintott, mintha ez egyértelmű lett volna, mielőtt nyugodtan folyatta:
— Igenis, uram. Ó, halott mannát is árulok.
ㄱ Tessék?
— Nagy mennyiség van, szóval azt hiszem el kell majd adnom a Sötét Elf Faluban.
ㄱ ………
— Nincs kedvezmény. A piaci áron adom önnek. És csak készpénzt fogadok el.
Alberu, aki hitetlenkedve nézett Cale-re, lassan, komoly arccal megszólalt.
ㄱ Mennyi?
— Kedvező áron adom önnek, felség.
Cale biztonságosan lezárta a halott manna egyezséget, valamint a Balbud-problémát Alberuval, aki még mindig hitetlenkedett. Egy jó darabig beszélgettek a dolgokról, de az eredmény kielégítő volt.
Talán ezért, de nem bánta, hogy egy hosszabb beszélgetést kellett folytatni aznap este majd Canaria Törzsfőnökkel Balbud ügyében.
Másnap reggel Cale a még mindig eszméletlen Balbud előtt állt. Cale leült egy székre és keresztbe tette a lábait, ahogy Balbudra nézett.
Beacrox odament Balbudhoz, ahogy megkérdezte:
— Felkeltsem, ifjú mester-nim?
— Igen.
Beacrox megragadta Balbud haját és lelocsolta egy vödör vízzel. Pendrick és az Őrző Lovag, akik óvatosan álltak Cale mögött, Beacrox cselekedeteit látva megkérdezte:
— Meg fogják mondani neki, hogy mi fog történni? Nem lenne jobb akkor elvinni, amikor még eszméletlen?
— Nem vagyok benne biztos. Szerintem jobb lenne legalább egy részét elmondani neki.
Pendrick elhallgatott, amikor meghallotta Cale nyugodt válaszát.
Balbud felnyögött, ahogy kezdett magához térni. A hideg víz elvégezte a feladatát, hogy felébressze.
Cale felállt és tett egy lépést hátra, ahogy csendben figyelt.
Felidézte a beszélgetést előző estéről Canaria Törzsfőnökkel.
<— Ifjú mester-nim, nem fog a királyság tudni a falunkról, ha együtt dolgozunk a korona herceggel? — Az egyik feltétel a korona herceg felé, hogy titokban tartja a falut. Ráadásul, nem nehéz egyedül? Egyik másik Elf falu sem fog segíteni önnek. Mindannyian csak arra fognak koncentrálni, hogy megvédjék az saját Világfa águkat, főleg miután elmagyarázza neki, hogy mi történt.>
Pendrick megdöbbent azon, amit Cale mondott. Cale tisztában volt a ténnyel, hogy az Elfek önzők voltak és nem volt faji összetartozási érzetük. Pendrick észrevette, hogy Balbud szemei kinyíltak és Cale-re nézett, ahogy becsukta a száját.
ㄱ Uh, mégis mi a fene-
Balbud hangja az előző napi méregnek hála egy káosz volt. Cale Balbudra mosolygott, aki alig fogta fel, hogy mi zajlik körülötte. Balbud beharapta az ajkát és ellenségesen meredt Cale-re.
— Nem tetszik a tekinteted — Cale hangja nyugodtnak hangzott, ahogy összehúzta a szemöldökét Balbud tekintetére.
Ez a nyugalom még nagyobb aggodalmat okozott Balbudban, ahogy megszólalt:
— M-mit tettél velem?
— Még semmit. De sok mindent beterveztünk mostantól.
A “mostantól” szótól Balbud vállai megremegtek. Azonban a férfi, aki lenézett rá, Cale, tovább folytatta:
— Velem együtt fogod elhagyni az Elf Falut, Az életed az én kezemben lesz.
Pendrick, aki Cale mögött volt, összenézett az Őrző Lovaggal. Nem tudta,hogy Cale ilyen részleteket megoszt majd a fogvatartottal. De Cale következő szavaitól Pendrick visszakapta a tekintetét Cale-re.
— Ezért fogom megosztani veled az útvonalamat.
Cale, aki ismét ült, szét tette keresztbe rakott lábait és leengedte a fejét, hogy Balbud szemeibe nézzen.
— Mit gondolsz, melyik a legerősebb faj a Sárkányok után? Hm? Tippelj.
‘Legerősebb faj a Sárkányok után?’
Cale figyelmét nem kerülte el, ahogy Balbud pupillája remegni kezdett. Látta a mosolygó arcát Balbud szemeiben.
‘Átkozott fiú, menőnek nézel ki, amikor mosolyogsz.’
Egy pillanatnyi nárcisztikus elmélkedést követően Cale észrevette, hogy Balbud arcát káosz és félelem töltötte be, ahogy tovább beszélt.
— Beterveztem egy találkozót a Bálna törzzsel.
‘Ugyanazzal a Bálna törzzsel, amelyik gyűlöli a titkos szervezetet és meg akar ölni mindannyiótokat.’
— Tulajdonképpen, a Bálna királyi családdal találkozom.
Cale hallotta Raon jelentését, ahogy Balbud sápadt arcába meredt.
ㄱ Ember, ezen a kardforgatón nincsen semmi megfigyelő mágia. A múltkori eszköz volt az egyetlen.
Ez azt jelentette, hogy semmi, amit Cale mondani fog, nem fog visszajutni a titkos szervezethez.
— Ezt követően, azt tervezem, hogy találkozok egy Sárkánnyal. Tudsz a Sárkányokról, ugye?
Sötétség telepedett Balbud arcára. Egyértelműen emlékezett arra, amit Cale mondott, hogy együtt fognak mozogni. Cale abbahagyta a mosolygást, ahogy folytatta:
— Elég híresek arról, hogy önzőek és erőszakosak.
Raon döbbent hangja hallatszott Cale fejében.
ㄱ E-ez! Ez nem így van!
— …Persze, van néhány olyan Sárkány, akik nem ilyenek.
ㄱ Így van! Nagyon jó Sárkány vagyok, aki szeret megmenteni dolgokat!
Cale visszafogta a sóhajt Raon válaszára, mielőtt belenézett Balbud szemeibe, aki hevesen bámult rá.
— Ez a Sárkány egy Ősi Sárkány, aki nagy becsben tartja a Világfát és az Elfeket.
Cale felállt a székről. Balbud, aki több okból is sápadt volt, látta, ahogy Cale gyengéd arccal nézett le rá. Cale megigazította a ruháit, mielőtt még egy dolgot mondott Balbudnak.
— Örülj neki.
A következő szavakat Beacroxhoz intézte:
— Takard le a szemeit és üsd ki.
— Le is bénítsam?
— Igen.
Balbud szemeit lassan letakarta egy fekete ruha. Balbud elgondolkodott, hogy esetleg csapkodjon és sikoltozzon, de Cale közönyös tekintetétől nyugton maradt. Már nem is tudott a maga módján meghalni. Hallotta, ahogy a kínzómester újabb dolgot kérdezett Cale-től, amint a szemkötő a helyén volt.
— Mi legyen a szájpecekkel.
— Az is legyen.
— Igenis, uram.
— Gondoskodj mindenről. Csak arról gondoskodj, hogy ne tudja megölni magát, de ne is tudjon megnyugodni. De ne vidd azért túlzásba. Megértetted?
— Igenis, uram.
Szájpecket helyeztek Balbud szájába. Cale rásandított Beacroxra, ahogy Balbudról gondoskodott, miközben elfordult.
— Indulhatunk?
Pendrick és az Őrző Lovag lassan bólintottak Cale gondtalan kérdésére. A két Elf úgy nézett Cale-re, mintha idegen lenne, de Cale csak vállat vont.
Csak annyit tett, hogy megijesztette Balbudot annyira, hogy egy csendes utazása lehetett, amíg el nem érték Alberu nagynénjét, a Tashat, a Sötét Elfet.
Ráadásul, nem mintha hazudott volna.
Cale megkérdezte Pendricket, aki üres arccal állt, amíg egymás szemébe nem néztek.
— Összepakolta a táskáit?
— Igen, uram.
— Akkor azt hiszem, indulhatunk.
Cale valósi új csapattagja Pendrick volt, nem Balbud.
Viszont, voltak emberek, akik megakadályozták Cale csapatát a távozásban. A falu többi Elfe volt, akiket Cale sikeresen elkerült ott-tartózkodása során.
— T-tényleg magán viseli Sárkány-nim védelmét?
Ooooooong-
A félig-átlátszó Elementálok ricsajoztak, ahogy Cale szemei előtt repkedtek. Cale arra a személyre nézett, aki feltette neki a kérdést.
Rengeteg Elf állt emögött az Elf mögött, ugyanazzal az arckifejezéssel, ami tele volt várakozással.
‘Micsoda nyűg.’
Cale érezte a készülődő fejfájását.